Az engesztel�s napj�ra

B�nb�nat vagy megt�r�s?

 Az �nnep (a b�jt) 2005. okt. 12-�n szerd�n este k�sz�nt be.

A b�n fogalma voltak�ppen a Bibli�b�l, a zsid� vall�soss�gb�l ered, �s terjedt el vil�gszerte. Az ember minden cselekedet�t a gondvisel� Isten k�ri t�l�nk sz�mon, ahogyan sz�mon k�rte �s megb�lyegezte egykor K�in rettent� b�n�t. S ahogyan K�int sem hagyja nyugodni a lelkiismeret, �gy �ld�zi a b�n�st — a Szent�r�s tan�t�sa szerint — a b�ntudat. K�in att�l tart, hogy maga is gyilkoss�g �ldozata lesz, s a zsid� hagyom�ny szerint ez be is k�vetkezett, mivel a b�nh�z t�rsul a b�nh�d�s, ak�rcsak a (nem kiz�r�lag jogi �ton t�rt�n�) meg�rdemelt b�ntet�s. A Talmud egy t�rt�netet mes�l az id�sz�m�t�sunk kezdet�n �lt Hil�lr�l, aki egyszer, tan�tv�nyaival a foly� partj�n s�t�lt, amikor megl�ttak egy kopony�t �szni a v�zen. „Megfojtottak, — mondta a mester —, mert te is v�zbe fojtott�l valakit, �m a te gyilkosaidat is v�zbe fojtj�k majd”… (Avot, 2. fejezet 7. t�tel.)

A zsid� k�zgondolkod�s — a kereszt�ny teol�giai felfog�ssal ellent�tben — nem ismeri az eredeti vagy �sb�n fogalm�t: az ember nem eleve rossz, hanem a j�- �s a rosszakarat egyar�nt megtal�lhat� benne. �d�m �s �va b�ne meghat�rozza ugyan mindannyiunk sors�t, hiszen neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt kell �ln�nk �s dolgoznunk, az asszonyoknak gyermekeiket megsz�lni, k�rnyezet�nkt�l f�gg, hogyan nevelked�nk, �m m�gsem b�n�s�kk�nt sz�let�nk a f�ldre: egyed�l rajtunk �s embert�rsainkon �ll, mit tesz�nk �let�nk sor�n.

Nagy vit�t v�ltott ki a teol�gusok �s a bibliatud�sok k�z�tt a T�zparancsolat sz�veg�ben tal�lhat� „f�lt�keny Isten” fogalma. Vannak, akik a h�ber �l kan� kifejez�st ink�bb „buzg�”, m�sok „f�ltve �rk�d�”, vagy „kiz�r�lagos Isten”-k�nt ford�tj�k. Egyesek azonban, t�mad�lag �s igaztalanul, „bossz��ll� Istenr�l” besz�lnek. A kifejez�s mindenk�pp antropomorf, „emberi nyelven”, emberi hasonlattal �l, �m a bibliai istenfogalom semmik�ppen sem „bossz��ll�”, hanem j�s�gos, ahogyan azt az engesztel�napi b�nvallom�sban, a Viduj im�ban hangoztatjuk: „Te fogadod el irgalommal �s j�akarattal im�inkat”. M�zes V. k�nyv�ben pedig ezt olvassuk: „Az �r�kk�val� a te Istened, (egyed�l) � az Isten, a megb�zhat� Isten, aki megtartja sz�vets�g�t �s szeretet�t azok sz�m�ra, akik szeretik �t, �s akik meg�rzik parancsolatait, ezer nemzed�ken �t” (7. fejezet 9. vers).

A h�v� zsid� mondhatni bar�ti viszonyban �ll Istennel. „Aty�nk, Kir�lyunk, v�tkezt�nk El�tted!” — nem v�letlen�l, ezzel a mondattal kezd�dik az egyik nagy�nnepi f�ima. (Az „Aty�nk, Kir�lyunk”, az Av�nu Malk�nu kifejez�s az ima minden egyes mondat�ban megism�tl�dik.) Tudnunk kell, hogy az „atya” �s „kir�ly” bibliai megsz�l�t�sa nem t�vols�gtart�, hanem ink�bb bizalmas p�rbesz�d kezd�szava. A h�v� zsid� eg�sz �let�ben p�rbesz�det folytat Isten�vel. M�rpedig, hit�nk szerint az �r�kk�val� olyan, mint egy szigor�, de j�s�gos �desapa, aki vigy�zva figyeli, �s ha kell, sz�mon k�ri gyermek�nek tetteit. „Tudd meg a te sz�vedben, hogy amint az ember fegyelmezi fi�t, �gy feny�t meg t�ged az �r�kk�val�, a te Istened” — hangoztatja m�r maga M�zes is (M�zes V. k�nyve, 8. fejezet 5. vers).

A T�zparancsolat k�t k�t�bl�ra ker�lt, mert k�t r�szb�l �ll. Az els� �t ige Istenhez f�z�d� k�teless�geinkr�l sz�l. Ezek egyfajta �nbecsl�st adnak az embernek: �rezze mag�t szabadnak, ne boruljon le m�sok, idegen istenek �s az emberek el�tt, munk�j�nak legyen c�lja �s �rtelme, hetenk�nt pihenjen meg, kapcsol�dj�k ki a mindennapi robotb�l, �s tisztelje �seit, a saj�t m�ltj�t.

A m�sodik �t ige embert�rsainkkal szembeni k�teless�geinket fogalmazza meg, s ezen bel�l els�sorban az ember m�lt�s�g�nak �s vagyon�nak v�delm�r�l sz�l. Ne tegy�nk felebar�tainkkal olyasmit, amit magunknak sem k�v�nn�nk.

„Megb�ntetem az aty�k v�tk�t fiaikon, harmad- �s negyed�ziglen, az Engem gy�l�l�k�n. �m szeretetet gyakorlok ezred �ziglen, akik Engem szeretnek �s meg�rzik parancsolataimat”. Figyelj�k meg, hogy a „buzg� Isten” kifejez�s ut�n tal�lhat� szent sz�vegben a b�ntet�st �s a jutalmat csak akkor „�r�klik” az ut�dok, ha maguk is gy�l�lik, vagy szeretik �t, �s ha maguk is meg�rzik parancsolatait, teh�t ha a gyermek folytatja sz�lei rossz vagy j� cselekedeteit. A T�zparancsolat ugyanis pedag�giai sz�nd�kkal sz�l a sz�l�kh�z: vigy�zzanak, mert gyermek�k, az � hat�sukra, rossz �tra t�rhet, ez�rt Isten majd megb�nteti �ket. Az �rtatlan nem �r�kli a b�ntet�st, ahogyan azt Jeremi�s pr�f�ta g�nyosan megfogalmazta: „Az ap�k ettek egrest, �s a fiak foga v�sik bele? Hanem mindenki a maga b�n��rt haljon meg, s az az ember, aki egrest eszik, a saj�t fog�val lakoljon „Ne mondj�k t�bb�, hogy az ap�k ettek egrest, �s a fiak foga v�sott bele. Hanem mindenki a maga b�n��rt haljon meg, �s az az ember, aki egrest eszik, a saj�t fog�val lakoljon �rte” (Jeremi�s k�nyve, 31. fejezet 28–29. vers).

Mi legyen a b�n�s ember sorsa? — sokan, �rthet� m�don, ezt tartj�k a legfontosabb, mondhatni kulcsk�rd�snek. A Talmud, k�l�nf�le bibliai cit�tumok alapj�n, meglep�en liber�lis �ll�spontot k�z�l. Megk�rdezt�k el�sz�r — �gymond — a B�lcsess�g-k�nyveket, mi t�rt�nj�k a v�tkez�vel? A P�ldabesz�dekkel �gy v�laszolt: „a b�n�st �ld�z�be veszi a gonoszs�ga”. Ezut�n a Pr�f�t�k k�nyvei sz�laltak meg: „a b�n�s l�lek haljon meg”. A T�ra �gy v�lte: „hozzon b�n�ldozatot”. V�g�l maga Isten sz�lalt meg, eld�ntve a k�rd�st: „a v�tkes tartson b�nb�natot, �s t�rjen meg” (Brakhot, 34/a).

A megt�r�s a v�tkekt�l val� szabadul�s egyetlen �tja, k�l�n�sen az�ta, hogy a jeruzs�lemi Szent�ly pusztul�s�val megsz�nt az �ldozatbemutat�s. Nagyon fontosnak �s a zsid� gondolkod�sra n�zve jellemz�nek v�lem, hogy a b�nb�natra egy�ltal�n nincs sz� a h�ber nyelvben, helyette mindig a megt�r�s szav�t haszn�lj�k. A bibliai Jo�l pr�f�ta is a megt�r�st javasolja, amikor arra az �kori keleti szok�sra utal, hogy a b�n�s (ak�r a gy�szol�) hajdan megszaggatta ruh�it, b�jt�lt �s sanyargatta mag�t. A pr�f�ta szerint azonban nem k�ls�leg kell megt�rni, hanem sz�v�nkkel �s lelk�nkkel: „A sz�veteket szaggass�tok, ne a ruh�tokat, s �gy t�rjetek meg az �r�kk�val� Istenetekhez, mert � irgalmas �s megbocs�t�, hosszan t�r� harag� �s nagy szeretet�, �s meggondolja a b�ntet�st” (Jo�l k�nyve, 2. fejezet 13. vers).

Ha Isten s�jt benn�nket, ha k�l�nf�le bajok h�l�j�ban verg�d�nk, az igaz megt�r�s, a Mindenhat� j�akarat�t elnyerve, enyh�theti sorsunkat. �gy v�lte Jeremi�s pr�f�ta is, aki Jeruzs�lem pusztul�sa �s a Szent�ly f�l�tt gy�szolva, siralmai v�g�n, megt�r�sre sz�l�tja fel hallgat�it, olvas�it. „T�r�ts meg minket Magadhoz, �r�kk�val�, �s mi megt�r�nk, �j�tsd meg napjainkat, mint hajdan volt” (Siralmak k�nyve, 5. fejezet 21. vers).

A megt�r�st �s a megt�r�t a zsid� k�zgondolkod�s igen nagyra �rt�keli.

—        ”T�rj meg egy nappal hal�lod el�tt” — id�zik a r�gi bibliai sz�l�st a Talmudban.

—        �m honnan tudhatjuk, mikor halunk meg?

—        �ppen err�l van sz�, — magyar�zz�k —, jobb, ha min�l el�bb l�p�nk a megt�r�s �tj�ra…

A b�nbocs�nat csak akkor �rv�nyes, — magyar�zza tov�bb a Talmud —, ha el�bb az esetleg felmer�l� k�rt�r�t�s, a megk�vet�s, vagy a becs�let helyre�ll�t�sa m�r megt�rt�nt. A jom kipur (az engesztel�nap) el�tt minden vall�sos zsid� igyekszik elfeledtetni b�neit Istennel. �m megt�r�s�nk r�v�n — �gy sz�l a hagyom�ny — csak azok�rt a v�tkek�rt nyerhet�nk bocs�natot, amelyeket Ellene vagy �nmagunk ellen k�vett�nk el. Az embert�rsaink ellen elk�vetett b�n�k�rt akkor sz�m�thatunk bocs�natra, ha el�bb kiengesztelj�k felebar�tainkat.

A jom kipuri ima v�g�n a vall�sos zsid� (t�bbes sz�mban, nehogy valaki s�rtve �rezze mag�t) b�nvallom�st tesz. �rdekes azonban, hogy az ebben az im�ban felsorolt mintegy 40 b�n egyike sem vall�si - ritu�lis vonatkoz�s�, hanem egyt�l-egyig erk�lcsi �s t�rsadalmi jelent�s�g�ek.

Az egy�n b�nei mellett a t�rai t�rv�ny k�l�n foglalkozik a k�z�ss�g �s annak vezet�inek b�neivel. Ez ut�bbiakat term�szetesen s�lyosabban �t�lik meg. A Talmud legink�bb a bibliai Jerobe�mot r�ja meg, aki hal�los b�nt k�vetett el, �s m�sokat is b�nbe vitt, amikor Izrael orsz�g�t kett�szak�totta, s az �ltala uralt �szaki orsz�gr�szben fel�j�totta a pog�ny b�lv�nykultuszt. A k�z�ss�g f�nyre nem der�lt v�tkei�rt, a Szent�ly fenn�ll�sa idej�n, az engesztel�napi b�nbak szertart�s�val k�rtek bocs�natot. A kisorsolt bakra r�olvast�k a n�p b�neit, majd a sivatagba sz�m�zt�k.

H�rom f�b�nt ismer a zsid� hagyom�ny: a gyilkoss�g, a v�rfert�z�s �s a b�lv�nyim�d�s b�n�t akkor sem szabad elk�vetni, ha �let�nkkel k�ne fizetn�nk �rte, s a m�rt�rok is ehhez tartott�k magukat. A hagyom�ny szerint e h�rom f�b�n elk�vet�se miatt pusztult el a Salamon kir�ly �ltal �p�tett. els� Szent�ly. A m�sodik Szent�ly elveszt�se azonban csup�n egyetlen b�n miatt k�vetkezett be, a hi�baval� testv�rgy�l�let miatt. S l�m, — hangs�lyozza a Talmud —, az els� Templom elveszt�se ut�n mintegy 70 �vvel m�r �jj��p�lhetett a m�sodik. M�g a testv�rgy�l�let ok�n odaveszett Szent�lyt m�g mindig gy�szoljuk… �s tegy�k hozz�, hogy ez a gy�sz imm�r k�zel 2000 �ve tart.

Az eur�pai gondolkod�sb�l ismert b�nb�nat csup�n lelki v�ltoz�ssal j�r, m�g a megt�r�s a lelki v�ltoz�st egybekapcsolja a gyakorlattal, �letvitel�nk megjav�t�s�val. A megt�r�s egyike az ember, szabad akaratb�l t�rt�n�, legfontosabb d�nt�seinek. Erre figyelmeztet maga a T�ra ig�je: „Tan�k�nt h�vom sz�motokra az eget �s a f�ldet, hogy el�tek adtam az �letet �s a hal�lt, az �ld�st �s az �tkot, de te v�laszd az �letet, az�rt, hogy �letben maradj, te �s az ut�daid!” (M�zes V. k�nyve, 30. fejezet 19. vers).

 Raj Tam�s