A sorstalanság

A magyar holocaust bemutatása a magyarok kezéből. A film elég gyenge, de a könyvet sem nevezném mester művet (az nem számít, hogy Nobel-díjat kapott). A film elég döcögősen és enyhén unalmasan indul, aztán jön a „na most végre jön az érdekes rész”, de sajnos csalódás ér mindenkit ugyanis ez csak a film vége felé jön el. A Sorstalanság annyira művészi akar lenni, hogy az már enyhén szólva giccses ez nem is lenne baj, de a színészi értékek se díjazhatók. SŐT! A film egyetlen megható és a valósághoz kicsit sem hasonlító jelenete, amikor a főszereplő Gyuri kisétál a zuhogó esőbbe és a földre borul. A film szaggatott és sokszor borzasztóan untató is. Jó filmnek tűnt, de még ezt is el tudták rontani. Romlik a magyar filmgyártás!

Köves átlagos zsidó kamaszfiú átlagos sorssal Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd bevagonírozzák és Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Köves nem lázad sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttek és gyerekek; flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegből, és sodródnak el mellőle. Ő pedig csak van, és megfigyel; egész addig, míg sok véletlennek és szerencsés vagy szerencsétlen fordulatnak köszönhetően haza nem kerül. Hisz nincs olyan képtelenség, amit ne élhetnénk túl...

Díjak és jelölések:
Európai Filmakadémia (2005) - Legjobb operatőr jelölés: Pados Gyula
Európai Filmakadémia (2005) - Legjobb filmzene jelölés: Ennio Morricone

rendező: Koltai Lajos
író: Kertész Imre
operatőr: Pados Gyula
jelmeztervező: Szakács Györgyi
zene: Ennio Morricone, Lisa Gerrard
látványtervező: Lázár Tibor
vágó: Sellő Hajnal

szereplő(k):
Nagy Marcell (Köves Gyuri)
Dimény Áron (Citrom Bandi)
Harkányi Endre (Kollmann)
Bán János (Apa)
Schell Judit (Anya)
Dér Zsolt (Rozi)
Szabó Dani(Moskovich)
Dóra Béla
Mertz Tibor (Fodor)