|
HITLER, Adolf (1889-1945) |
Osztrák származású német diktátor (Führer), birodalmi kancellár. Az első világháborúban a bajor hadsereg tizedese, egy gáztámadáskor megsebesül. 1921-től a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (náci párt, NSDAP) vezetője. Ekkor már eszelősen gyűlölte a zsidókat és a marxistákat. 1923-ban sikertelen puccskísérletet hajtott végre Münchenben (sörpuccs). Ötévi várfogságra ítélték, de 9 hónap múlva már szabadult. Közben megírta hírhedt könyvét, a Mein Kampf-ot, amelyben már megtalálhatók későbbi agresszív politikájának alapjai. 1933-tól birodalmi kancellár, rövidesen önkényuralmat vezet be. Diktatúrája ártatlan emberek millióinak halálához vezetett. Hivatalos politikává tette a zsidóság kiirtását. Könyörtelenül üldözte politikai ellenfeleit is, nemcsak a kommunistákkal, de a polgári ellenzékkel, sőt saját pártján belüli ellenlábasaival is leszámolt. 1934-től államfő, felveszi a Führer címet. 1935-től a német véderő főparancsnoka. Intenzív fegyverkezésbe kezd. 1938-ban Ausztriát, 1939-ben Csehszlovákia egy részét kebelezi be, de a fegyver nélküli hódításokat 1939-től háború követi. Hogy bebiztosítsa magát, még legnagyobb ideológiai ellenfelével, Sztálinnal is hajlandó volt paktumot kötni. Lengyelország megtámadása után Anglia és Franciaország is hadat üzent a németeknek. 1940-ben Hitler megindította szintén gyorsan véget ért nyugat-európai hadjáratát. Franciaország kapitulációját követően remélte, hogy békét köthet Angliával, de Churchill következetesen folytatta ellene a harcot. 1941 nyarán döntő lépésre szánta el magát: megtámadta a Szovjetuniót. A kezdeti sikerek után nyilvánvalóvá vált, hogy Németország erejét meghaladja egy kétfrontos háború. Miután Moszkva előtt megállították hadseregét, nem bízván tábornokaiban, maga vette kezébe a hadsereg irányítását. Szinte ezzel egyszerre hadat üzent az USA-nak is. 1942-ben a német csapatok újabb szovjet területeket foglalnak el, de folyamatosan utánpótlási nehézségekkel küzdenek. Afrikában az el-alameini, európában a sztálingrádi csata hozza el a fordulatot. A folyamatosan hátráló és súlyos veszteségeket szenvedő tengely-haderő már csak kevésszer tudja átvenni a kezdeményezést, de azt is csak időlegesen. 1944 júliusában, látva Németország kilátástalan helyzetét, a sokadik Hitler-ellenes összeesküvés aktív lépésre szánja el magát. A Füher könnyű sebesüléssel vészeli át a Stauffenberg által elkövetett bombamerényletet, melynek ürügyén a náci vezetés nemcsak a merénylőkkel, de vélt és valós ellenzékével is leszámol. Hitler ezt követően minden vereség mögött árulást lát. Ő maga irracionális elképzeléseket vázol fel környezetének a háború megnyeréséről. A végső fázisban utasítást ad minden infrastruktúra elpusztítására. Berlin ostromának utolsó napjaiban a bunkerben feleségül veszi Eva Barunt, majd 1945. április 30-án mindketten öngyilkosságot követnek el.
Könyvek: Bedel : Monsieur Hitler Bernás - Bernás : Merénylet Hitler ellen Bertrand : Hitler Bezimenszkij : Hitler halála ; angol kiadás: The death of Adolf Hitler Boldt : Hitler : The last ten days Brouwers : Adolf és Eva, meg a Halál Bullock : Hitler Bullock : Hitler and Stalin Corvaja : Hitler és Mussolini Cova : Eva e il Führer Dolan : Adolf Hitler Fest : Hitler Gárdos : A panoptikum raktára Haffner : Megjegyzések Hitlerhez Hamann : Bécs és Hitler Hamsík : A középszerűség géniusza Heiden : Hitler Hillgruber : Hitlers strategie Hitler : Asztali beszélgetések Hitler : [Képeskönyv] Hitler hatvannyolc tárgyalása Hitler's secret book Hitlers Weisungen für die Kriegführung Irving : Hitler's war Kershaw : Hitler Kershaw : Hitler : profiles in power Kershaw : The 'Hitler myth' / A Hitler mítosz Knopp : Ne féljünk Hitlertől! Ludecke : I knew Hitler Lukacs : A történelmi Hitler Melnyikov - Csornaja : Hitler Melnyikov : Összeesküvés Hitler ellen Miskolczy : "A Führer olvas" O'Donnell : The bunker Ormos : Hitler Ormos : Hitler / Krausz : Sztálin Ormos : Hitler élete és kora Ormos : A Hitler-életrajz buktatói Petrova - Watson : Hitler halála Picker : Hitlers Tischgespräche im Führerhauptquartier Rauscher : Hitler und Mussolini Rauschning : Hitler bizalmasa voltam Roberts : Hitler és Churchill Secret conversations with Hitler Schmidt : Hitler tolmácsa voltam Schwarzwäller : Hitler pénze Thomas : Adolf Hitler halálának rejtélye Toland : Adolf Hitler Trevor-Roper : The last days of Hitler Zitelmann : Adolf Hitler
HITLER "KEGYES HALÁL" RENDELETE
ADOLF HITLER |
Berlin, 1939. szept. 1. |
Bouhler birodalmi vezetõ és
Dr. med. Brandt
személyes felelõsség terhe mellett kötelesek név szerint kijelölendõ orvosokat olyan hatáskörrel felruházni, hogy az emberi megfontolás szerint gyógyíthatatlan betegeket, állapotuk legalaposabb elbírálása melett "kegyelem-halálban" részesíthessenek.
Nürnbergi per : PS-630 |