Heller �gnes: A holocaust �s a nemzed�kek (1999/3)

2004. 07. 05. 17:02:14 | Utols� m�dos�t�s: 2004. 07. 05. 17:02:14



 E gyetlen t�rt�nelmi esem�nyt sem lehet t�k�letesen megmagyar�zni, a holocaustot azonban meg�rteni sem lehet. Ezzel azt akarom mondani, hogy a holocaustot lehetetlen �rtelmesen �t�lni, �s az eml�kez�s sem fog soha �rtelmet tal�lni benne. �ltal�ban az�rt gondolkodunk el valamir�l, hogy felismerj�k az �rtelm�t, a holocaustr�l azonban az�rt szoktunk elgondolkodni, hogy �jra meg �jra felfedezz�k �rtelmetlens�g�t. Az elvesztett h�bor�knak lehet �rtelm�k, s ugyan�gy a szem�lyes �let trag�di�inak is. Az erk�lcs geneal�gi�j�hoz c�mu k�nyv�ben Nietzsche azt mondta, hogy a szenved�s �nmag�ban v�ve elviselhet� lenne az emberek sz�m�ra, csak az �rtelmetlen szenved�s elviselhetetlen. Mivel a holocaust az �rtelmetlen �s elviselhetetlen szenved�s esem�nye, a r� val� eml�kez�s is akkor autentikus, ha elviselhetetlen. �s m�gis eml�kezni kell, vagyis a teljes�thetetlen feladat az, hogy az elviselhetetlens�gig eml�kezz�nk. Min�l elviselhetetlenebb az eml�kez�s, ann�l autentikusabban eml�kez�nk az elviselhetetlenre, az �rtelmetlenre. Ut�lag �rtelmet adni a holocaustnak annyit tesz, hogy nem akarjuk meg�rteni, hiszen a holocaust jelent�se �ppen az abszol�t �rtelmetlens�g.
A bun is szenved�ssel j�r. A bunnel j�r� szenved�st pedig ut�lag �rtelemmel �s magyar�zattal l�tja el a bunb�nat. �rthet� dologr�l van sz�: �n tettem, f�lt�kenys�gb�l, gyul�letb�l, kapzsis�gb�l stb. tettem, v�tkeztem. De mi van, ha egy�ltal�n nem tudjuk, vagy nem is tudhatjuk, mi okb�l, mi c�llal, mi�rt t�rt�nt meg egy bun? Minden bun�rt bunh�dni kell. Egy �rtelmetlen tett ut�n azonban a bun megvall�sa, ha egy�ltal�n sor ker�l r�, nem ad ut�lag �rtelmet a bunnek, s �gy nem seg�t �nmagunk meg�rt�s�ben sem. A bun �s a bunt�l val� szenved�s ilyenkor �ppoly irracion�lis marad, mint az �ldozat szenved�se. �gy is mondhatn�nk, ha ez t�rt�nik, ha a bunnek egy�ltal�n nincs �rtelme, a r� val� eml�kez�s elviselhetetlen szenved�st takar, �s mindig is elviselhetetlen lesz. Ha a holocaustra val� eml�kez�s nem jelent elviselhetetlen szenved�st, akkor nem is a holocaustra, hanem valami m�sra, a holocaust fikci�j�ra eml�kez�nk. Kierkegaard egyszer azt mondta a Taciturnus maszkj�ban, hogy autentikus vall�si poz�ci�ban csak akkor van valaki, ha nagyon f�j ebben a helyzetben maradnia. Hasonl�k�ppen mondhatn�nk, hogy min�l jobban f�j a holocaustra val� eml�kez�s, ann�l kev�sb� inautentikus. Autentikus azonban csak akkor lehet, ha elviselhetetlen�l f�j. Ez�rt a holocaustra val� autentikus vagy ak�r csak autentikuss�gra t�rekv� eml�kez�s soha nem maradhat puszt�n spekulat�v-elm�leti jellegu, hanem mindig gyakorlati hozz��ll�st is rejt. Elm�leti poz�ci�b�l megpr�b�lhatjuk ugyan �jra meg �jra meg�rteni a holocaustot, de mindig csak egy fikci�t �rthet�nk meg. Az elviselhetetlen szenved�s mindenkor gyakorlati hozz��ll�s. Min�l elviselhetetlenebb a szenved�s, ann�l er�sebben tunik fel a fikci� ragyog�sa m�g�tt a holocaust s�t�ts�ge.
Valami hasonl�t mondhatunk �ltal�ban a nagy szenved�sekre �s a nagy bun�kre val� eml�kez�sr�l. Egy szenved�s v�tkesei �s t�l�l� �ldozatai az eml�kez�s sor�n is szenvedni fognak, s ez gyakran az �rtelmetlens�gt�l val� szenved�s is. A szenved�snek azonban a m�lton kereszt�l, az eml�kez�s szenved�se r�v�n �rtelmet lehet adni. Hasonl� elj�r�st a pszichoanal�zis is felfedezett m�r egyszer. Nietzsche joggal mondta, hogy a metafizika, az istenhit, az aszketikus ide�lok �rtelmet adtak az emberi szenved�snek, egyfajta f�jdalomm� v�ltoztatt�k azt. A holocaust miatti szenved�snek azonban sem metafizik�val, sem az isteni gondvisel�s eszm�j�vel nem adhatunk �rtelmet, s�t ez a fajta �rtelmez�s abszol�t tilos is. Nem az�rt, mert - megint csak Nietzsch�t id�zve - Isten ilyen �rtelemben halott, s mert a sz�rnyu esem�nyek m�g�tt semmif�le j� v�gc�l nem fedezhet� fel, hiszen ez m�r a felvil�gosod�s kor�ban, a lisszaboni f�ldreng�s idej�n sz�ba ker�lt Voltaire-n�l, aki vit�ba sz�llt a leibnizi Theodicae�j�val. Valami m�sr�l van sz�. Az esem�nyek m�g�tt itt nemcsak hogy semmif�le titkos isteni �rtelmet nem tal�lhatunk - ak�r a f�ldreng�s eset�ben -, hanem abszurd istenk�roml�s is lenne, ha a holocaustot Isten titkos sz�nd�kak�nt akarn�nk meg�rteni. Nem mondhatjuk, hogy Isten az ap�k vall�s�nak kig�nyol�sa miatt megb�ntette a zsid�kat. M�g kev�sb� szabad azt mondanunk, hogy Isten sz�nd�kosan, valamilyen titkos c�llal eg�sz n�peket akart bun�ss� tenni. Ez egyszeruen ellentmond Isten fogalm�nak.
Ha egy nemzed�k elszenved vagy elk�vet egy bunt, akkor a k�vetkez� nemzed�k egy id� m�lva a n�z� szemsz�g�b�l tekinthet erre a szenved�sre vagy bunre. Ha valamit - p�ld�ul egy esem�nyt - az elm�leti meg�rt�s t�rgyak�nt felt�telez�nk, azt is felt�telezz�k, hogy az meg�rthet�, m�g ha a meg�rt�s minden m�dja csup�n hozz�vet�leges marad is. �gy eml�kezhet�nk egy f�ldreng�sre vagy Shakespeare valamely trag�di�j�nak el�ad�s�ra. A gyakorlati �s az elm�leti hozz��ll�st viszonylag k�nnyen meg lehet k�l�nb�ztetni. A szenved�sekre �s bun�kre val� gyakorlati eml�kez�s mindig f�jdalmas, az elm�leti eml�kez�s viszont nem az. Ez ut�bbi lehet felh�bor�t�, �breszthet kedvet vagy kedvetlens�get, de nem okoz m�ly szenved�st. T�bbek k�z�tt ez�rt is tartotta Plat�n gyan�snak a trag�di�t. Gyan�s volt sz�m�ra, hogy a n�z�knek tetszik m�sok szenved�se. De ha nem tetszik is, az elm�leti hozz��ll�s ink�bb a gondolatokat �s az intellektu�lis �rz�seket mozg�s�tja.
A holocaust eset�ben nem lehet a gyakorlati hozz��ll�sr�l elm�letire, a r�sztvev� szerep�r�l a n�z��re v�ltani, mert ennek az esem�nynek egyetlen nemzed�k sem tud �rtelmet adni, s�t meg sem k�s�relheti azt. A holocaustra val� eml�kez�s - mint egy l�nyegileg �rtelmetlen valami felid�z�se - az �sszes elj�vend� nemzed�kek sz�m�ra is csak akkor lehet autentikus, ha az eml�kez�s sor�n elviselhetetlen�l szenvednek. Ez azt jelenti, hogy a holocaustra val� eml�kez�s abszol�t egyidejus�get felt�telez. Nincs olyan nemzed�k, amely a m�sikn�l t�volabb vagy k�zelebb volna a holocausthoz. Minden nemzed�k kort�rs �s tan�, s az is marad. Az, hogy minden nemzed�k �r�k�s tan�, az �sszes miszt�rium j�l ismert jegye. Gondoljunk p�ld�ul a sz�dereste zsid� szertart�s�ra! A Haggada n�gy gyermeket eml�t, s k�z�l�k h�rman tesznek fel k�rd�st: a j�, a buta �s a rossz gyerek. A rossz gyerek k�rd�se nagyj�b�l �gy hangzik: mi k�z�m nekem mindehhez? Mi�rt ezt k�rdi a rossz gyerek? Mert ezzel az egyidejus�get k�rd�jelezi meg. Az Egyiptomb�l Isten kegyelm�vel val� kiszabadul�s r�gi id�kben t�rt�nt, m�gis ma t�rt�nik, minden nemzed�k �let�ben, minden �vben, az �r�k�s "most" idej�n. A kereszt�ny �rvacsora is az egyidejus�g miszt�riuma.
A vall�sos eml�kezetben l�trej�v� egyidejus�g az �rtelemad�s egyidejus�ge. �pp ez a miszt�rium l�nyege. Amikor viszont a holocaust egyidejus�g�r�l besz�lek, olyan miszt�riumr�l van sz�, amely nem vall�sos szertart�sokban j�n �s j�het l�tre, �pp az�rt, mert �rtelmetlen, �s �rtelmetlennek kell lennie, hogy autentikus eml�kez�s maradhasson. Ism�tlem, nincs az elm�leti eml�kez�s, amely meg�rthetn� �s megmagyar�zhatn� a holocaustot, mert a legjobb esetben is csak a s�t�ts�g eltorz�tott lek�pez�seinek fikci�j�t �rti meg �s magyar�zza, holott a meg�rt�s csak m�sokkal k�z�lhetetlen szenved�sen kereszt�l j�het l�tre. A holocaust ugyanis az Istent�l elhagyott vil�g miszt�riuma.
Ha csak az �rtelmetlens�g �rtelm�ben v�ve, az elviselhetetlen szenved�s gy�trelm�vel eml�kezhet�nk autentikusan, �s ha az autentikus eml�kez�s mindig egyideju, akkor van?e m�gis k�l�nbs�g a nulladik nemzed�k �s a k�vetkez�k k�z�tt, vagy egy�ltal�n nincs? Az a k�rd�s, hogy vajon az �ldozatok mindig �ldozatok, a tettesek pedig mindig tettesek maradnak?e.

Visszat�rek az els� gondolatomhoz. A holocaustot nem lehet meg�rteni, mert nincs semmi �rtelme, �s nem is lehet. K�v�l �ll a t�rt�nelmen, az Istent�l elhagyott vil�g v�kuum�ban, s nem csup�n irracionalit�sa miatt - hiszen t�rt�nelmi esem�nyek is lehetnek irracion�lisak, mint p�ld�ul az els� vil�gh�bor� kit�r�se -, hanem abszol�t paradox volta ok�n: az irracion�list itt megtervezt�k �s tervszeruen muk�dtett�k. Ez�rt sem lehet a szenved�snek egy transzcendens-metafizikai hatalomban val� hittel �rtelmet adni, hacsak nem hisz�nk az �rd�gben. Ha viszont hisz�nk az �rd�gben, akkor ahogy a gnosztikusok tett�k, az eg�sz vil�got �ltal�ban v�ve az emberi �lettel egy�tt valami �rtelmetlen dolognak, a gonosz demiurgosz muv�nek kell tekinten�nk. Abb�l azonban, hogy a teremt�st nem �rtj�k meg, az is k�vetkezik, hogy a holocaustot mint a teremt�s r�sz�t �gyszint�n nem �rthetj�k meg. Ha a teremt�s �rtelmetlen, akkor minden esem�nyre �rtelmetlen eml�kezni, az �let pedig mint olyan elviselhetetlen szenved�s.
Visszakanyarodok ahhoz a gondolathoz, hogy az elviselhetetlen, �rtelmetlen szenved�s, amely az eml�kez�sben �s az eml�kez�s �ltal folyton visszat�r, az �ldozatok �s a tettesek szenved�se. Az �ldozatok� az elszenved�s szenved�se, a tettesek� a lelkifurdal�s, a bunb�nat szenved�se. A holocaustra val� autentikus eml�kez�s eset�ben mindkett� elviselhetetlen szenved�s. A nulladik �r�ban minden �ldozat szenved, �s n�h�ny tettes. De ugyanezt mondhatjuk?e a k�vetkez� �s az azt k�vet� nemzed�kek eml�kez�s�r�l? Hogyan oszlik fel az elviselhetetlen szenved�s az �ldozatok �s a tettesek szenved�s�re? Kik az �ldozatok �s kik a tettesek a k�vetkez� �s az azt k�vet� nemzed�kekben?
A nulladik �ra �ldozatai �s tettesei minden nemzed�kben ugyanazok maradnak. A holocausthoz val� autentikus viszony pedig a miszt�rium viszonya, az �r�k egyidejus�g. Azok a nemzed�kek azonban, amelyek az eml�kez�s egyidejus�g�ben �lnek, nem tettesek �s nem is �ldozatok. Tettesek?e, akik nem tettesek? �ldozatok?e, akik nem �ldozatok? A holocaust �ldozatai a zsid�k voltak. �k mindig a holocaust �ldozatai maradnak. Szenved�s�k az elszenved�k szenved�se, amelyre az autentikus eml�kez�s elviselhetetlen szenved�ssel eml�kezik. De mondhatjuk?e, hogy a holocaust �ldozatai �ltal�ban v�ve az �ldozatok? Az �r�k�s �ldozatok? �s mi van a tettesekkel? Mondhatjuk?e, hogy mindazon nemzetek, amelyek zsid�kat �ltek, vagy m�s m�don akt�van r�szt vettek a holocaustban, mint a n�metek, a magyarok, a szlov�kok, az osztr�kok, az ukr�nok, de a franci�k, a g�r�g�k s a t�bbiek is, tettesek voltak? Vajon e n�pek minden j�vend� nemzed�k�nek a bun �s bunb�nat tetteseket megillet�, elviselhetetlen szenved�s�t kell?e elszenvednie, ha autentikusan eml�kezik? �s hol a t�bbi nemzet helye, az amerikaiak�, sv�dek�, angolok�, akik ebben a szenved�st�rt�netben Pil�tus szerep�t j�tszott�k, vagy a k�naiak� �s afrikaiak�, akik mit sem tudtak r�la? Az �ldozatok vagy a tettesek szenved�s�t kell nekik elviselni, sz�ks�ges?e, hogy eml�kezzenek, �s egy�ltal�n fognak?e eml�kezni? Vagy pedig nem tudnak, legal�bbis autentikusan, az abszol�t jelen �rtelm�ben, mint tan�k nem tudnak eml�kezni a holocaustra? Nem lehetnek tan�k? Vajon a holocausthoz val� viszonyuk csak elm�leti lehet, csak fikci�kra eml�kezhetnek? Ha a k�rd�sre igennel felel�nk, a holocaust intim esem�ny marad, mely bizonyos n�pek (n�metek, magyarok stb.) mint tettesek �s a zsid�k mint �ldozatok k�z�tt j�tsz�dik le. Ha nemmel felel�nk, ha az angolok �s k�naiak is k�pesek autentikusan eml�kezni a holocaustra, akkor ez m�r nem intim, �rtelmetlen esem�ny, mely n�h�ny n�pet (�ldozatokat �s tetteseket) �r�kre �sszel�ncol, hanem olyan t�rt�net, amely reprezent�lja a modernit�s bunbees�s�t mint olyat. Erre a k�rd�sre nem tudok v�laszolni. Ink�bb felteszem �jra a m�sik k�rd�st, amely egy nem vall�sos miszt�rium intim t�rt�net�nek gener�ci�kon �t val� ism�tl�d�s�re vonatkozik, �s �gy hangzik, hogy r�gz�tve vannak?e a helyek - tettesek� �s �ldozatok� -, s hogy azok a nemzed�kek, amelyek nem voltak tettesek, �pp�gy elszenvedhetik?e az �ldozatok szenved�seit, mint a tettesek�it?
Ha megengedik, egy anal�gi�val kezdem. Volt egyszer egy �rtelmetlen t�rt�net, az els� �rtelmetlen t�rt�net, �ldozat �s tettes els� t�rt�nete, amely �belr�l �s K�inr�l sz�l. K�nnyen bel�that�, hogy ennek a bibliai t�rt�netnek a Biblia szempontj�b�l semmi �rtelme nincs, mert Isten nem ad neki �rtelmet. Bizonyosan nem Isten terve volt, hogy �bel K�in �ldozata legyen. Isten elpuszt�tja az els� emberis�get, kiv�ve No�t �s csal�dj�t. Freud, aki meg volt gy�z�dve arr�l, hogy az emberi civiliz�ci� a gyilkol�son alapul, adhatott ugyan �rtelmet ennek a t�rt�netnek, de ez�ltal ink�bb egy m�sik t�rt�netet k�lt�tt elm�lete igazol�s�ra. Az emberis�g t�rt�net�nek m�sodik epiz�dja egy testv�rgyilkoss�g. F�lt�kenys�gb�l esett meg ez a gyilkoss�g? Vigy�zzunk, a f�lt�kenys�g nem teszi �rthet�v� a testv�rgyilkoss�got, s nem is magyar�zza meg. Azt mondhatn�nk, hogy a holocaustnak az eml�kez�sben folyton megism�telhet� t�rt�nete m�r maga is ism�tl�s: az �ldozatr�l �s tettesr�l sz�l� �st�rt�net ism�tl�se. Vajon hogyan eml�kez�nk erre az els� gyilkoss�gra? �d�m �s �va bun�nek - ha az egy�ltal�n bun - volt �s van �rtelme. E n�lk�l a tett n�lk�l a t�rt�net el sem kezd�d�tt volna, nem volna emberis�g, nem lehetne megk�l�nb�ztetni a j�t �s rosszat. K�in �s �bel t�rt�net�ben ker�l sor az els� szabad v�laszt�sra j� �s rossz k�z�tt, �s a v�laszt�s a rosszra esik. De ki az, aki a t�rt�netre eml�kszik? �bel nem hagyott nemzets�get maga ut�n, mi mindny�jan K�in nemzets�g�b�l sz�rmazunk. M�gis mindny�jan ink�bb az �st�rt�net �belj�vel azonosulunk, mintsem saj�t �saty�nkkal, K�innal. Nagyon kevesek, k�l�n�sen k�lt�k azonosultak ink�bb a tettessel �s annak szenved�seivel s bunb�nat�val. R�szben ez t�rt�nik, r�szben nem ez a holocaustra val� eml�kez�s sor�n is.
Ism�tlem, hogy �n csak az autentikus eml�kez�s lehet�s�g�r�l besz�lek, s nem t�rek ki az eml�kez�sre mint magyar�zatra, t�rt�nelemre, �rtelmez�sre, m�g kev�sb� pedig mint �res cerem�ni�ra vagy giccsre. Mindazon�ltal figyelembe veszem az eml�kez�seknek ez ut�bbi fajt�j�t is. Igazi vall�sos �lm�ny csak nagyon ritk�n ad�dik, �s akkor sem j�het l�tre a vall�s naponta ism�telhet�, gyakran �res gyakorlatai �s cerem�ni�i n�lk�l, bele�rtve a vall�sos giccset is. �gy van ez a holocausttal is. Nincs autentikus eml�kez�s az �res, giccses eml�kez�s n�lk�l. �s nemigen lehet tudni, ki ker�l k�zel az autentikus �lm�nyekhez. V�gs� soron a holocaustra val� eml�kez�s soha nem teljesen autentikus. Hiszen egy elviselhetetlen szenved�st nem lehet elviselni, abba bele kell halni. �s ezt csak kevesen teszik vagy tett�k meg. Tal�n Celan, Primo Levi, Am�ry, a nulladik �ra t�l�l� �ldozatai, akik v�g�l �ngyilkosok lettek. �s Simone Weil, a szent, aki belehalt ebbe a szenved�sbe.
De t�rj�nk vissza �bel �s K�in �st�rt�net�hez! Mi K�in nemzets�g�b�l sz�rmazunk, �s m�gis �bellel azonosulunk, kiv�ve ha �nmagunkat tettesnek tartjuk. Valami hasonl� t�rt�nhet a holocausttal is, s�t bizonyos fokig m�r meg is t�rt�nt. A zsid�k mindig az �ldozatokkal fognak azonosulni, �k voltak �bel, �k voltak az �ldozatok. Az ut�dok azonban minden n�p k�r�ben, a tettesek k�r�ben is szint�n az �ldozatok szenved�seivel fognak azonosulni eml�kez�s�k sor�n, kiv�ve azokat, akik �jra tettesek lesznek, s ennek tudat�ban vannak. De l�teznek?e �ldozatok, akik nem tettesek? �ltal�ban ritk�n �s kevesen. M�gis vannak olyan t�rt�netek, amelyekben csak az egyik f�l a tettes, �s csak a m�sik az �ldozat, ahogyan K�in �s �bel, valamint a holocaust t�rt�net�ben. Nem az�rt, mert az egyik j�, a m�sik rossz, nem az�rt, mert az egyik �ltal�ban �ldozat, a m�sik �ltal�ban tettes - ami nemcsak a n�pek, hanem az egyes individuumok vonatkoz�s�ban sem tunik igaznak -, hanem mert az egyiket meggyilkolt�k, �s a m�sik gyilkolta meg �t. De h�t nem ugyanaz ez? Vajon a testv�rgyilkoss�g bune nem maga a gonosz?e?
Hannah Arendtnek �rdeme is, meg nem is, hogy a gonosz r�gi metafizikai kateg�ri�j�t bevezette a holocaustr�l val� gondolkod�sba. A r�gi metafizikai hagyom�ny szerint azonban mind a gonosz, mind a j� a cselekedeteib�l �rthet� meg. Gonosz az, aki gonoszs�got tesz �s muvel, j� az, aki j�t tesz �s j�t muvel. A k�vetkez�kben kiss� leegyszerus�tem Arendt koncepci�j�t, amennyiben csak az Eichmann Jeruzs�lemben c�mu k�nyv�nek eredeti kiad�s�t veszem figyelembe. Ott azt mondta, hogy a gonosz l�nyeg�ben v�ve gondolattalans�g, vagy gondolattalans�gb�l k�vetkez� valami. A gonosz muvei a gondolattalans�g muvei. Ez n�h�ny esetben igaz lehet, m�s esetekben viszont �pp az ellenkez�je igaz. A j� gyakran ugyanolyan �rtelemben v�ve gondolattalan, mint Arendtn�l a gonosz. Hat�resetekben az ember a j�t is �gy teszi, hogy nem reflekt�l arra, mit tesz, �s mi�rt teszi, sokszor csak teszi, an�lk�l hogy k�rdezne. Sokan, akik zsid� �leteket mentettek meg, nem t�prengtek, nem gondolkodtak el err�l; sem tett�k k�vetkezm�nyeire, sem helyess�g�re nem reflekt�ltak. J� tetteik �ppoly gondolattalanok voltak, mint Eichmann gaztettei. Hat�resetekben az ember rendszerint �szt�n�sen cselekszik. Ha nem tudn�nk ezt tapasztalatb�l, megtanulhatjuk Koestler S�t�ts�g d�lben c�mu reg�ny�b�l is. Rubasov min�l t�bbet t�preng, ann�l ink�bb belebonyol�dik a hazugs�gokba, ann�l jobban kiszolg�ltatja mag�t az �rd�g �rveinek. Az �rd�g ugyanis nagyon j�l �rvel. A holocaust idej�n l�nyeg�ben v�ve az �ldozatok sem gondolkodtak. Ha felid�zem magamban azt az �vet, amikor �n �s csal�dom a holocaust hat�rhelyzet�ben �lt�nk, semmif�le reflexi�kra nem eml�kszem. A dolgok egyszeruen megt�rt�ntek vel�nk. Ezt nyelvileg a k�vetkez� m�don fejezt�k ki: j�tt a s�rga csillag, j�tt a gett�ba z�r�s, j�tt a bevagon�roz�s… j�tt… mint valami sorsszerus�g, amelyet v�rtunk, hogy j�nni fog. S m�g aki elmenek�lt is, t�bbnyire csak az �szt�neire hallgatott. Valami hasonl� t�rt�nhetett a tettesekkel is. A dolgok j�ttek, �s �k nem gondolkodtak el rajtuk. Csak hogy ez nem d�nt a j� �s rossz k�rd�s�ben. A gondolattalans�g egy adott helyzetben �rv�nyes�l� gondolattalans�g. Vannak helyzetek, amikor a dolgok m�r mozg�sba lend�ltek. De el�tte, amikor m�g nem lend�ltek mozg�sba, sem a j�, sem a rossz nem gondolattalan. L�teznek az elhat�roz�s eredeti pillanatai. V�laszthatjuk a rosszat is. Ilyenkor a gonoszs�g nem gondolattalan, hanem legal�bbis kezdetben reflekt�lt. Az ember ekkor �gy v�lasztja a gonosz maxim�kat, mint III. Richard, Macbeth �s Jago tette. Arendt szerint a gonosz maxim�k v�laszt�sa l�nyegtelen a holocaust szempontj�b�l. �n az ellenkez�j�t hiszem. A holocaust is egy gonosz maxim�b�l ered, de a gonosz �s a tettesek m�gsem azonosak. A holocaust modern �st�rt�net�ben mindenki, aki nem volt �ldozat - az akt�van j�k kiv�tel�vel -, tettes �s tettest�rs volt, gonosz azonban nem. A gondolattalans�g �nmag�ban v�ve nem gonoszs�g, noha az a gondolattalan, aki ebben a hat�rhelyzetben nem cselekszik gondolattalanul j�t, a tettesekhez tartozik.
Egyoldal�s�ga ellen�re a gonosz banalit�s�nak fogalma bizonyos �rtelemben m�giscsak a b�lcsess�g gy�m�lcse. Arendt t�bbek k�z�tt azt is akarta mondani, hogy a val�ban gonoszok, Hitler �s a meggy�z�d�ses n�ci vezet�k, akik a gonosz maxim�kat megfogalmazt�k �s politikailag/gyakorlatilag alkalmazni kezdt�k, nem voltak a r�gi �rtelemben v�ve �rd�giek, nem k�pviseltek nagys�got. Ez igaz, hiszen a gonosz nagys�ga az �l� Istent�l sz�rmazik. Am�g Isten a r�gi �rtelemben v�ve �l�, az abszol�t gonosztev� az ellenfele, m�rpedig Isten ellenfele nemcsak hatalmas, hanem gigantikus is. A modern gonosznak lehetett ugyan hatalma, de nem lehetett gigantikus, mivel m�r nem vehette �t Isten ellenfel�nek szerep�t. Isten Nietzsche �rtelm�ben v�ve m�r halott volt, amikor ez a gonosz megjelent. Innen n�zve a modern gonosz nem d�monikus. De �ppen mert nincsenek d�monikus dimenzi�i, tettei teljesen irracion�lisak. Ez�rt is volt az eg�sz �rtelmetlen, ez�rt is �rthetetlen a holocaust, ez�rt is lett elviselhetetlen a holocaust miatti szenved�s. Ha a d�monikus val�di ellenf�l lett volna, az �l� Isten a m�rt�roms�g �rtelm�vel ruh�zza fel az �ldozatokat. A holocaustra val� eml�kez�sben a szenved�s elviselhetetlens�ge Isten hal�l�val f�gg �ssze.

Az elviselhetetlenre, az �rtelmetlenre nem eml�kezhet�nk autentikusan an�lk�l, hogy mindj�rt meg ne haln�nk. Van azonban lehet�s�g a k�zel�t�sre. �lhet�nk folyton k�zelebb vagy t�volabb az autentikus eml�kez�st�l. A legk�zelebb tal�n akkor jutunk hozz�, ha tudat�ban vagyunk annak, hogy az autentikus eml�kez�s nem lehets�ges an�lk�l, hogy mindj�rt meg ne haln�nk.
A holocaust �ta csak alig t�bb mint f�l �vsz�zad telt el. Tov�bbra is minden vel�nk van a jelenben, de az egykori esem�nynek m�r csak kev�s tan�ja van �letben. Mi a v�lasz, mi volt a v�lasz, milyen v�laszok sz�lettek a mai napig? T�bbnyire inautentikus eml�kez�sek, mindig inautentikus felejt�s �s inautentikus tagad�s - �gy mondhat� el t�m�ren a t�rt�net. Ha nem is eg�sz�ben, de n�h�ny reprezentat�v szakasz�t tekintve most r�viden �sszefoglalom ezt a t�rt�netet. El�sz�r az �ldozatokr�l besz�lek, azt�n a tettesekr�l, v�g�l a n�z�kr�l, akik sem �ldozatok, sem tettesek nem voltak. Nem besz�lek azonban a j�r�l �s rosszr�l. A metafizikai fogalmaknak ugyanis - b�r nagyon fontosak - nem sok k�z�k van el�ad�som t�m�j�hoz, az autentikus/inautentikus eml�kez�s k�rd�seihez. Modellk�nt l�nyeg�ben v�ve a magyar t�rt�nelmet haszn�lom.
A h�bor� befejez�se ut�n "j�tt" a felejt�s. A holocaust traum�j�nak ugyanazok voltak az ismertet�jegyei, mint minden pszichol�giai traum�nak. A felejt�s d�he �rv�nyes�lt. Az �ldozatok persze nem akart�k elfelejteni a t�nyeket, ez nem is lett volna lehets�ges. �jra meg �jra elmondt�k t�rt�neteiket. Mindenki t�rt�neteket mes�lt. Csakhogy ezek a t�rt�netek a t�l�l�k t�rt�netei voltak. Aki nem �lte t�l, a nagy t�bbs�g, annak nem voltak t�rt�netei. A halottak voltak, m�rpedig az igazi t�rt�neteket csak �k mes�lhett�k volna el. Csak a halottak �rthett�k volna meg saj�t t�rt�neteiket, a t�l�l�k nem. A t�l�l�s v�letlen volt, hiszen a t�l�l�knek meg kellett volna halniuk. A halottak t�rt�neteit �k nem tudt�k elmes�lni.
Nyelvi szinten addig a "j�tt" domin�lt, amelyet most felv�ltott a "nem t�rt vissza". Az emberek nem azt mondt�k, hogy az ap�mat meggyilkolt�k, a b�ty�mat meg�lt�k, hanem azt, hogy az ap�mat, b�ty�mat, gyerekemet, unokatestv�remet deport�lt�k Auschwitzba, �s nem t�rt vissza. A "nem t�rt vissza" eufemizmusa akad�lyozta a gy�szmunk�t. Gy�szmunka n�lk�l viszont az �l�k nem t�rhetnek vissza az �letbe. A "nem t�rt vissza" kifejez�s sok mindent el�rult; azt az �ntudatlan k�v�ns�got is, hogy a besz�l� szint�n a vissza nem t�r�k k�z� szeretett volna tartozni. A halottak soha nem v�ltak halott�, k�s�rtetek maradtak. Nem volt s�reml�k�k, hal�luk id�pontj�t senki sem tudta. Az emberek folyton csak v�rt�k �s v�rt�k �ket. Azt gondolt�k, tal�n megvannak valahol, tal�n m�gis visszaj�nnek egyszer. �vekig tart a v�rakoz�s, minden elm�lik, az eml�kezet elhalv�nyul, az emberek egy eg�szen m�s �letet �lnek, �s m�gsem �lik soha eg�szen.
Mondhatn�nk azt is, hogy a gy�szmunka eg�szen nyilv�nval� okokb�l maradt el (nem tudjuk, mi, mikor �s hogyan t�rt�nt halottainkkal). �n m�gis azt hiszem, hogy ezzel csak a felsz�nen tapogat�zunk. A hal�lnak �nmag�ban nincs �rtelme, a holocaust sor�n elszenvedett hal�l azonban az �rtelmetlens�gb�l �rtelmet csin�lt (mindny�junkat meggyilkoltak, mert zsid�k voltunk), s �pp ez volt az abszol�t �rtelmetlens�g. M�g egyszer ism�tlem, a holocaust sor�n elszenvedett hal�l abszol�t �rtelmetlens�g volt, s �gy az volt minden, ami szeretteinkkel t�rt�nt. Ez�rt mondtuk, hogy az ap�m, a b�ty�m "nem t�rt vissza". Honnan nem t�r vissza egyetlen v�ndor sem? Eml�kezz�nk csak Schubert T�li utaz�s c�mu dal�ra: a hal�lb�l. Akik nem t�rtek vissza, a hal�lb�l nem t�rtek vissza, mi viszont visszat�rt�nk a hal�lb�l. �let�nk �ppoly �rtelmetlen volt, mint az � hal�luk. A gy�szmunka �gy lehetetlenn� v�lt. �s aki nem tud gy�szolni, az felejt, vagy �gy hiszi, hogy felejteni tud. A t�rt�netek ut�n teh�t j�tt a hallgat�s.
�s mi t�rt�nt a tettesekkel? N�metorsz�gban a h�bor� ut�n gyakorlatilag nem maradt t�bb zsid�, Magyarorsz�gra ellenben n�h�nyan "visszat�rtek". Otthon azonban nem boldog �dv�zl�s fogadta �ket, hanem szinte �ltal�nos ellens�gess�g. Addig csak a n�cik gyul�lt�k a zsid�kat, a tipikus magatart�sm�d ink�bb a k�z�mb�ss�g volt. Most viszont irracion�lis gyul�let t�mad vel�k szemben. Hiszen nem kellett volna visszat�rni�k. Most mindent vissza akarnak kapni: a h�zaikat, lak�saikat, b�toraikat stb. A gyul�letnek ilyen egyszeru mot�vumai voltak a felsz�nen, l�nyeg�ben v�ve azonban egy elnyomott �s soha fel nem dolgozott buntudat nyilv�nult meg benne. S min�l m�lyebb a buntudat, ann�l nagyobb az averzi�, az agresszi�.
No �s mi t�rt�nt azokkal a zsid�kkal, akik hazaj�ttek, �s el akart�k felejteni a holocaustot? Vagy elhagyt�k zsid�k�nt a tettesek orsz�g�t, akik az � szem�kben mind gyilkosok voltak, vagy mag�t a zsid�s�got hagyt�k el, mert azt hitt�k, ha elfelejtik, hogy zsid�k, a holocaustot is elfelejthetik. Nem tudtak zsid�k�nt �lni, mert el akart�k felejteni, hogy zsid�k voltak. �gy sokan k�z�l�k kommunist�k lettek. Ha az ember a kommunizmussal azonosul, egy�ltal�n nem kell valamilyen n�phez tartoznia, s k�l�n�sen nem valamilyen vall�shoz. Aki a f�ldi pokolb�l j�n, f�ldi megv�lt�st keres. De a tettesekkel �s a k�z�mb�s�kkel szembeni gyul�let megmaradt. Kommunistak�nt azt�n be lehetett l�pni a titkosrend�rs�gbe is, hogy az ember bossz�t �lljon a n�cikon. Min�l nagyobb a t�l�l�k buntudata, ann�l szenved�lyesebb lesz a f�ldi megv�lt�s ir�nti v�gy, �s ann�l nagyobb az agresszivit�s. Az agresszivit�s azonban a f�lelem gyermeke is.
A holocaustot teh�t elfelejtett�k, mert senki sem akart eml�kezni r�. �m a zsid�k �s nem zsid�k k�z�tti viszony m�ly�n mindig ott volt az elhallgatott holocaust brut�lis t�nye. Ebben a viszonyban a holocaust minden neur�zis kimondatlan k�zpontja maradt.
A m�sodik f�zis az �jraeml�kez�s korszaka volt. A halottakat ugyan nem temett�k el, de feln�tt egy �j nemzed�k, amely k�rd�seket tett fel, s az id�sebb nemzed�k megk�nnyebb�lt, amikor ezek a k�rd�sek elhangzottak. Az inkub�ci� szakasza ut�n a holocaust �jra beker�lt a tudatba, hiszen a k�rd�seket meg kellett v�laszolni. A zsid�k kezdt�k m�r nem sz�gyellni, hogy zsid�k, vagy hogy �jra zsid�k lettek. Eml�kezni akartak, meg akart�k �rteni a holocaustot, meg akart�k tanulni �rteni az �rthetetlent.
De nemcsak a zsid�k gyerekei, hanem a tettesek gyerekei is k�rdeztek. A tettesek szint�n megk�nnyebb�ltek, ami�rt szembes�ltek ezzel a k�rd�ssel. N�h�nyan (a kisebbs�gben l�v�k) az�rt k�nnyebb�ltek meg, mert �gy v�lt�k, hogy rossz lelkiismeret�knek (vagy j� lelkiismeret�knek, ami m�g rosszabb) most form�t adhatnak az antiszemitizmus k�zismert, hagyom�nyos s�m�ival. V�gre relativiz�lhatj�k a holocaustot. Letagadhatj�k. A r�gi bibliai t�rt�net itt �jra visszat�r. �k - �gymond - sohasem voltak �riz�i az � atyjukfi�nak. Hogy hol van �bel? Tal�n szabads�gra ment, vagy elutazott Amerik�ba. Lehet, hogy meghalt t�d�v�szben. De mi nem �lt�k meg. A t�rt�net r�gi, �m bonyolultabb lett. Akik ugyanis most K�in szerep�t j�tssz�k, azt mondj�k, hogy K�in nem is l�tezett. �bel tal�lta ki �t, hogy meggazdagodjon. A tetteseknek ezek a gyerekei sem fognak K�innal azonosulni.
M�s tettesek vagy azok gyerekei (a t�bbs�gben l�v�k) az�rt k�nnyebb�ltek meg, mert �gy v�lt�k, most lehet�s�g�k ny�lik megszabadulni tettesk�nt �rzett buntudatukt�l, mivel azonosulhatnak az �ldozattal (�bellel, a zsid�kkal). Sz�mukra csak �bel l�tezik, K�in soha nem volt.
Auschwitz �jrafelfedez�s�nek ebben a hull�m�ban nem Auschwitzra eml�keznek, hanem Auschwitz fikci�j�ra. Err�l az Auschwitzr�l filmet lehet forgatni, k�nyveket �s eml�kiratokat kiadni, tisztelegni lehet el�tte, besz�det tartani r�la, k�nnyet ejteni �rte, helysz�neit turistak�nt f�lkeresni s ott eml�kmuvet �ll�tani.
Most elj�tt a bunb�nat ideje is. Am�g a holocaustra �ll�t�lag nem eml�kezett senki, a bunb�natot el lehetett fojtani. Most sokan eml�keznek az �ldozatokra, K�in gyermekei pedig �bellel azonosulnak, vagy letagadj�k K�in l�tez�s�t. Bunb�natra azonban csak ritk�n ker�l sor, mondv�n: nem lehetek �n egyed�l bun�s, a m�sik is v�tkes. Senki sem akar rossz lelkiismerettel �lni. �s a gyerekek �r�klik a rossz lelkiismeret ellen alkalmazott elh�r�t� mechanizmusokat. Ink�bb a lelkiismeretlens�g, mint a rossz lelkiismeret. Ki akarn� �nk�nt K�inn� b�lyegezni mag�t? K�nnyebb kiutakat keresni. Bunb�nat n�lk�l azonban nincs autentikus eml�kez�s. Erre a k�rd�sre m�g visszat�rek.
A harmadik f�zisban �ltal�nos diskurzus alakul ki a holocaustr�l. A holocaustot elm�letileg gondosan megfogalmazz�k, vizsg�lj�k, magyar�zz�k, le�rj�k, filmezik �s megvitatj�k. A k�l�nf�le ideol�giai �s tudom�nyos felt�telez�seket elfogadj�k vagy elutas�tj�k, holocaust tansz�keket alap�tanak, pszichol�giai vizsg�latokat rendeznek. Az eg�szben az eml�kez�s megteremt�s�nek �s a magyar�zatnak szimbolikus �s empirikus fajt�i keverednek egym�ssal. Mag�t az eml�kez�st �s a magyar�zatot is �sszekapcsolj�k. Ez sokf�le m�don t�rt�nhet. Lehet p�ld�ul az �ldozatot/�rtatlans�got mint empirikus �ldozatot/�rtatlans�got, a tettest/bunt pedig mint empirikus tettest/bunt �rtelmezni. Ilyenkor joggal �rvelhet�nk �gy, hogy ez vagy az �ldozat ebben vagy abban bun�s volt, ez vagy az a tettes pedig ebben vagy abban �rtatlan volt. Bun �s �rtatlans�g azonban szimbolikusan abszol�t poz�ci�k, amelyeket nem lehet egyedi t�nyekkel megk�rd�jelezni. A holocaust megmagyar�z�sa is empirikus elj�r�s. A holocaustot ekkor mint t�rt�nelmi t�nyt veszik nagy�t� al�, �s k�l�nf�le empirikus okokb�l vezetik le, p�ld�ul a kapitalista/imperialista vil�guralomb�l, a gonosz �szt�n�kb�l, a modern technik�b�l, az autorit�rius szem�lyis�gb�l vagy mindezekb�l egy�tt. De m�g ha felt�telezn�nk is, hogy a holocaust meg�rthet� az okaib�l, a kauz�lis determin�ci�k l�ncolat�b�l - ami nem igaz -, akkor is hozz� kellene tenn�nk, hogy a kauz�lisan determin�lt esem�nyek is viszonylag �rtelmetlenek, ha nincsen c�ljuk, azaz c�lk�nt megfogalmazhat� �rtelm�k. Mindent bebizony�tani annyit jelent, hogy semmit sem tudunk bebizony�tani. Empirikus elj�r�s a sz�mokkal v�gzett zsongl�rmutatv�ny is. P�ld�ul, hogy nem hatmilli�, hanem csak h�rom �s f�l milli� embert puszt�tottak el. Az ilyen t�nyeknek, m�g ha helyesek voln�nak is, de nem azok, akkor sincs semmi k�z�k Auschwitz jelk�p�hez. Az �sszes tudom�nyos �s �ltudom�nyos eredm�nyt �rvekkel v�dik vagy t�madj�k. F�lre�rt�s ne ess�k, �n nem hiszem, hogy az ilyen diskurzusok �s t�rt�nelmi vizsg�latok tudom�nyos szempontb�l n�zve minden esetben elhib�zottak, hiszen sokszor egyenesen megvil�g�t� erejuek �s fontosak lehetnek, csak �gy v�lem, hogy mindennek nincs sok k�ze a holocaustra val� autentikus eml�kez�shez. Egyvalami m�gis, �s arr�l m�r besz�ltem. Mindenesetre ez nem j�rul hozz� sem jobban, sem kev�sb� a holocaustra val� eml�kez�shez, mint a giccses vagy legal�bbis szentiment�lis t�rt�netek, filmek, ki�ll�t�sok.
Nem �ll�tom, hogy a holocaust elfelejt�s�nek vagy a r� val� eml�kez�snek az els�, m�sodik �s harmadik f�zisa helyettes�ti vagy �rv�nytelen�ti az el�z� f�zisokat. A felejt�s �s az inautentikus eml�kez�s minden t�pusa egyszerre �rv�nyes�lhet, �s folyton ism�tl�dik is. Az egyik id�szakban azonban az egyik f�zis, a m�sikban egy m�sik foglalja el a k�zponti helyet. Itt nincs halad�s, nincs egy�rtelmu halad�s. Ez ink�bb hull�mz�s, f�l �s le, mik�zben a kor�bbi hull�mok mindig visszat�rhetnek.
Az autentikus eml�kez�shez az utols� el�tti hull�m �ll legk�zelebb (melyet a harmadik mindenk�ppen meg tud �rizni), mivel itt jelenhetnek meg a buntudat �s a bunb�nat gesztusai is. Ez az elsz�nts�g Franciaorsz�gban �s N�metorsz�gban meger�s�d�tt az ut�bbi id�kben. Ide sz�m�tom azt az �j fordulatot, amely a katolikus egyh�zban �ltal�ban �s k�l�n�sen Franciaorsz�gban figyelhet� meg, s amelynek sor�n az egyh�z most elismeri a holocaustban val� v�tkess�g�t. A bun elismer�se, ahogyan az ma p�ld�ul Franciaorsz�gban �s N�metorsz�gban t�rt�nik, nem a holocaust megmagyar�z�s�t jelenti. Igaz, hogy a holocaust nem lett volna lehets�ges a k�tezer �ves kereszt�ny antijudaizmus n�lk�l, de ez m�g nem adott r� el�gs�ges magyar�zatot. Az is igaz, hogy ugyan�gy nem lett volna lehets�ges a n�met antiszemitizmus felsz�ni �s felsz�n alatti t�rt�nete n�lk�l, �s an�lk�l sem, hogy az emberek ne lettek volna k�szek hittel vagy ak�r hit n�lk�l is teljes�teni a parancsokat. Mindez azonban nem adott el�gs�ges magyar�zatot a holocaustra. A bun�ss�g k�rd�se f�lvet�dik. De ahol f�lvet�dik, ott ma - s ez viszonylag �j fejlem�ny - a buntudat, a bunmegvall�s gesztusait is l�tjuk. A bun megvall�sa elm�ly�ti a szenved�st, ami lehet�v� tesz egy autentikusabb eml�kez�st. Magyarorsz�gon p�ld�ul ez mindm�ig nem t�rt�nt meg, j�llehet itt is sz�ks�g van hasonl� gesztusra. Hogy mi�rt nem t�rt�nt meg, az tal�n megk�zel�t�en meg is magyar�zhat�, most azonban erre nem v�llalkozhatom.
Szeretn�k visszat�rni ahhoz az �get� k�rd�shez, hogy mik�nt tudj�k azok az emberek, akik szem�ly�kben nem bun�s�k, m�gis elismerni ezt a bunt. Hogyan tud p�ld�ul P�rizs �rseke - aki maga is egy �ldozat fia - bocs�natot k�rni az �ld�z�tt zsid�kt�l, noha a ma �l� zsid�k kev�s kiv�telt�l eltekintve nem szenvedtek, s aki szenvedett is, ha t�l�lte, most �l. Ink�bb a halottakt�l kellene bocs�natot k�rni, csakhogy �k halottak, �s sem megadni, sem megtagadni nem tudj�k a bocs�natot. Hal�lukkal - hacsak nem hisz�nk egy elj�vend� vil�gban - a megbocs�t�s vagy nem megbocs�t�s k�pess�ge is odaveszett. Ugyanezt a k�rd�st Derrida is feltette, amikor a megbocs�t�s lehets�gess�g�r�l vagy lehetetlens�g�r�l elm�lkedett. Olyan egzisztenci�lis k�rd�s ez, amelyet mint minden egzisztenci�lis k�rd�st, csak feltenni lehet, megv�laszolni nem.
Az �n felt�telez�sem szerint azonban a holocaustra val� autentikus eml�kez�s mindig egyidejus�get teremt. Aminek nincs �rtelme, azt nem lehet erk�lcsileg megem�szteni, az ember tork�n akad. Ha a holocausttal kapcsolatban l�tezik autentikus eml�kez�s, akkor az a miszt�rium esem�nye, amely mindig a t�rt�n�s �r�k jelen�ben zajlik. Akkor viszont m�r nem k�rd�s, hogyan k�rhetnek bocs�natot szem�ly�kben val�ban nem bun�s emberek vagy int�zm�nyek, s hogyan tudj�k megbocs�tani a megbocs�thatatlant - Derrida szerint ez a megbocs�t�s egyetlen m�dja - olyan emberek, akik "akkoriban" tal�n nem is �ltek, de akiknek apjuk �s anyjuk a t�l�l�kh�z tartozott. Hiszen azt mondhatn�nk, hogy az abszol�t jelenben nincsenek nemzed�kek. A miszt�riumj�t�kban csak bun �s bunb�nat van a tettesek sz�m�ra, �s megbocs�t�s vagy nem megbocs�t�s az �ldozatok sz�m�ra. De ahogy minden sz�n�sz, aki Hamletet j�tssza, Hamlet is, �s mindegyik, aki Claudiust j�tssza, Claudius is, �gy mindenki, aki a bunb�nat szenved�s�t mag�ra veszi, bunb�n� bun�s, �s mindenki, aki az �ldozatok szenved�s�t elszenvedi, �ldozat maga is. Ezek az emberek nem saj�t szem�ly�ket vagy nemzed�k�ket k�pviselik, hanem annak az eredeti, �rthetetlen �s meg nem �rtett, �rtelmetlen t�rt�n�snek a szerepeit �ltik fel, amely most, ha nem is teljesen, de bizonyos fokig m�gis �jra lej�tsz�dik, s e rekonstru�l�s sor�n az ism�tl�ssel k�zel�tenek az �rtelmetlens�ghez.
Utols� k�rd�sem �gy hangzik: lehets�ges?e igazi katarzis az �rtelmetlen esem�ny e megk�zel�t� �jra�l�s�ben? Nos, ez m�r csak az�rt sem lehets�ges, mert katarzison akkor megy�nk �t, ha meg�rtett�nk valamit, ha valaminek legal�bb visszatekintve �rtelme van. Azonk�v�l hogyan �lhetn�nek �t katarzist a holocaustra val� eml�kez�s sor�n a m�g meg sem sz�letett nemzed�kek, ha nemcsak �k, de sz�leik �s nagysz�leik sem tartoztak sem az �ldozatok, sem a tettesek k�z�? Van azonban az eml�kez�snek egy olyan megr�z� form�ja, amelyet felt�teles katarzisnak nevezhetn�nk, ez pedig a szerepv�lt�s katarzisa.
A zsid�k az �ldozatok voltak, a n�metek, magyarok, franci�k stb. pedig a tettesek. A szerepek �r�kre le vannak osztva. �bel az �bel, �s K�in az K�in - �rtatlans�g �s bun. �bel azonban halott, �s nem hagyott nemzets�get maga ut�n. A n�cik �belt akartak csin�lni a zsid�s�gb�l, hogy nyoma se maradjon, csak K�in nemzets�ge �ljen tov�bb. K�innak volt nemzets�ge, s mi mindny�jan K�in gyermekei vagyunk. K�in gyermekei azonban ink�bb �bellel azonosulnak. Ha valaki igazs�gtalans�got szenved el, akkor legal�bbis a saj�t t�rt�net�ben �jra meg �jra �bel helyzet�t foglalja el.
L�tezik egy felt�teles katarzis, amikor a tettesek, vagyis a tettesek ut�dai, az �ldozatokkal azonosulnak. Nem a m�r eml�tett �rtelemben, �gy, hogy felmentik el�deiket a bun al�l, �s m�sok nyak�ba varrj�k. Ez gyakran megt�rt�nik p�ld�ul Magyarorsz�gon, amikor azt mondj�k, mindent a n�metek csin�ltak, mi csak teljes�tett�k a parancsaikat, mi �rtatlanok vagyunk. Mindegy, hogy a felment�s j� okkal t�rt�nik?e, vagy sem, a l�nyeg, hogy a tettek megt�rt�ntek, s ahol vannak tettek, ott tettesek is vannak. Aki �bel szerep�t �lti fel, az ink�bb a zsid�kkal azonosul, vagyis a miszt�riumj�t�kban a meggyilkoltak szerep�t, az �ldozatok elviselhetetlen szenved�s�t veszi mag�ra.
A zsid�k pedig, az �ldozatok ut�dai, fel�lthetik a bun�s�k szerep�t. �k t�l�l�k, �s mint az �sszes �l�k, bun�s�k is. Az �rtatlan az �rtatlan marad, az �rtatlanok ut�dainak azonban csup�n j� szerencs�j�k volt. M�r a holocaust idej�n mor�lisan szerencs�s volt zsid�nak sz�letni. A zsid�knak mor�lis szerencs�j�k volt, hogy nem lettek gyilkosok. Ez�rt az elhunytak fizettek, a t�l�l�k nem. Zsid�nak sz�letni nem v�laszt�s k�rd�se. Egy�nenk�nt mindny�jan v�letlenszeru emberek vagyunk. Sz�lethett�nk volna a tettesek csal�dj�ban is, lehett�nk volna tettesek. Hannah Arendtnek a zsid�tan�csok t�rt�net�vel kapcsolatos fejteget�se v�lem�nyem szerint t�rt�netileg, de k�l�n�sen mor�lisan hib�s. �m mint mindig, ebben a fejteget�s�ben is van egy fontos pont, m�g ha ez n�la nem is �ll igaz�n el�t�rben: a terv a zsid�k meggyilkol�sa volt, �ket �lt�k meg, �k az �ldozatok, de hogy A. vagy B. zsid�nak sz�letett?e, vagy sem, az v�letlen volt �s marad, ez�rt az is v�letlen, hogy az �ldozatok ut�daik�nt, vagy a tettesek ut�daik�nt sz�lett�nk. Mindny�jan lehetn�nk tettesek, �s mindny�jan v�lhatn�nk tettess�.
Ez a legmagasabb fok, melyet az �letben el�rhet�nk, ha a holocaust autentikus eml�kezet�hez vezet� �ton f�lkapaszkodunk. Ha Isten f�lteszi a k�rd�st, K�in, hol vagy? - mi mindny�jan azt felelhetj�k: �n �ltem meg a testv�remet, �n vagyok az, aki meg tudta �lni a testv�r�t, de megmenek�ltem. Aki felelni tud, az k�pes felel�ss�get is viselni. Az eml�kezetben, vagyis az eml�kez�s sor�n olyasvalami�rt is felel�ss�get viselhet�nk, amit nem tett�nk meg, de megtehett�k volna. Ez jelenti azt, hogy felel�ss�get visel�nk saj�t �let�nk�rt �s felebar�taink �let��rt.
V�gezet�l szeretn�k m�g egyszer visszat�rni az eml�kez�s �s a felejt�s t�rt�nelmi hull�maihoz. Mindig lesz felejt�s, �s mindig lesz eml�kez�s is, eml�kez�s az inautentikuss�g k�l�nb�z� fokain. Lehetne vitatkozni arr�l, hogy mi a rosszabb, a felejt�s vagy az eml�kez�snek egy eg�szen inautentikus fajt�ja. �n m�gis azt hiszem, hogy a felejt�s rosszabb. Az inautentikuss�gnak ugyanis sok fokozata van, az inautentikus eml�kez�s egyfajta tud�s �s k�pess�g, mely legal�bb a lehet�s�get nyitva hagyja egy kicsit m�gis autentikusabb eml�kez�s visszat�r�se sz�m�ra.
Hadd kanyarodjak vissza m�g egyszer a sz�dereste szertart�s�hoz! Minden �vben minden zsid� csal�dban elmes�lik �s �jrames�lik a t�rt�netet, hogyan szabadultak ki a zsid�k az egyiptomi rabszolgas�gb�l. Minden �vben megism�tl�dik a rossz gyerek k�rd�se is: "mi k�z�m nekem mindehhez?", �s az apa mindig elmagyar�zza, hogy mi valamennyien ott voltunk, s mindez vel�nk �s most t�rt�nik. A sz�der szertart�sa az eml�kez�s szertart�sa. De nem hihetj�k, hogy Mr. L�wy �s Mrs. Bernstein, akik a sz�deresthez az ed�nyeket tiszt�tj�k, �s f�k�nt a konyh�val t�r�dnek, vagy a kis leg�ny, akit ink�bb �rdekel a csal�d legszebb l�nya, �t�rzik �s tudatosan meg�lik abszol�t jelenl�t�ket a megszabadul�s csod�latos esem�nyeiben. Nincsenek ott, noha felt�telezik. �gy t�rt�nhet ez a holocaustra val� eml�kez�ssel is, ha az �rtelmetlen t�rt�netet �jra meg �jra elmes�lj�k. Mindny�jan elmes�lhetj�k. Ahogy manaps�g a sz�der t�rt�net�t nemcsak a zsid� csal�dok k�reiben mes�lik el, ugyan�gy, s�t m�g ink�bb elmes�lhetj�k a huszadik sz�zad �rtelmetlen t�rt�net�t unok�inknak �s unok�ink unok�inak is. Lehet, hogy nem fognak t�r�dni az eff�le t�rt�netekkel, lehet, hogy azt k�rdik: "val�ban megt�rt�nt ez?", �s azt is: "mi k�z�nk nek�nk ehhez a t�rt�nethez?" Mindaddig, am�g a holocaustr�l besz�l�nk, mindaddig, am�g a t�rt�netet mes�lj�k, mindig elhangzik majd a k�rd�s: "mi k�z�nk nek�nk ehhez?" �s akkor mindig azt felelhetj�k, hogy ez vel�nk t�rt�nik, hogy ma �s most t�rt�nik.

N�metb�l ford�totta Glavina Zsuzsa