A zsid� vall�s teol�gi�ja �s filoz�fi�ja

A zsid� ir�nyzatok teol�gi�ja Maimonid�sz 13 hitelv�nek k�l�nb�z� m�lys�g� elfogad�s�n alapul.

Az ortodox zsid�s�g hite szerint az �r�kk�val� az egyetlen, szem�lyes Mindenhat� Isten, a Teremt�, a leghatalmasabb, mindenkor jelenl�v�, mindent ismer� forma- �s anyag n�lk�li l�lek. A reform zsid�s�g Istenben val� hite a gyakorlatban meglehet�sen v�ltozatos a hitetlens�gt�l a k�tked�sig, ezt �ltal�ban mindenki szem�lyes �gy�nek tekintik, de hivatalos �ll�spontjuk megegyezik a hagyom�nyos zsid� istenk�ppel.

A zsid�k nem hisznek a megtest�l�sben, �s csak Istent im�dj�k. M�zes volt a legnagyobb pr�f�t�juk.

Az ortodox zsid�k a teremt�st�rt�netet sz�szerint �rtelmezik, azaz Isten a vil�got �s az �letet a semmib�l teremtette, hat nap alatt, 5766 �vvel ezel�tt, �d�m �s �va volt az els� emberp�r, de n�h�nyuk azt tartja, hogy a "nap" nem sz�ks�gszer�en a mai 24-�r�nyi id�szak volt, �s vannak akik �gy v�lik, hogy a tudom�nyos felfedez�sek nem mondanak ellent hit�knek, azok ink�bb Isten v�gtelen hatalma mellett tanuskodnak. A progressz�v zsid�k k�z�l a legt�bben �gy gondolj�k, hogy a Bibli�t jelk�pesen kell �rtelmezni, ezen k�v�l Isten teremtette �s � vez�rli a modern tudom�nyok �ltal felt�rt �sszes jelens�get.

A hagyom�nyos zsid�s�g hisz az "Elj�vend� Vil�g"-ban (Ol�m H�b�), azaz az �g�rt �s v�rt Szabad�t� kor�ban �s a halottak felt�mad�s�ban, de a hitek r�szleteikben elt�rnek. N�melyek hiszik, hogy az igazak lelkei a mennybe (G�n �den - �den Kert) ker�lnek vagy �jrasz�letnek, m�g a gonoszok a saj�t maguk �ltal k�sz�tett pokolban szenvednek, vagy �ppens�ggel halva maradnak. M�sok �gy hiszik, hogy Isten felt�masztja az igazakat, hogy a f�ld�n �ljenek miut�n a Messi�s megtiszt�totta a vil�got a "Gonoszt�l". A liber�lis zsid�k is hisznek az elj�vend� vil�gban �s a messi�si korban, de nem hisznek egy szem�lyes Messi�sban. Az egy�nek szem�lyes hite az �letut�ni r�szleteket illet�en meglehet�sen v�ltozatosak, �s nincs semmilyen "hivatalos" �ll�spont sem. N�melyek hisznek mennyben �s pokolban, de azokat csak tudat-�llapotoknak tekintik, vannak akik hisznek az �jrasz�let�sben, vannak akik �gy hiszik, hogy Isten mindent megbocs�t, de vannak olyanok is, akik egy�ltal�n nem hisznek egy val�s�gos �letut�ni l�tez�sben. Ezekt�l f�ggetlen�l meg�llap�that�, hogy a zsid�s�g figyelm�nek k�zpontj�ban �ltal�ban az er�nyes �letvitel �ll, mintsem a hal�l ut�ni jutalom elnyer�s�nek v�gya.

A zsid�k nem hisznek az eredend� b�nben. Az ortodox zsid�s�g �gy hiszi, hogy Isten a mindenkiben l�v� gonosz hajland�s�gk�nt (J�cer H�r�), vagyis egyfajta hajlamoss�gk�nt teremtette a S�t�nt. Az emberek ugyanakkor a j�s�g fel� is hajlamossak (J�cer H�tov) �s tudat�ban vannak a j�nak is, �gy Isten szabad akaratot adott mindenkinek, hogy engedelmess�g�ket �s hit�ket megpr�b�lhassa. A reform zsid�k a S�t�nt legt�bbsz�r a mindenkiben l�v� �nz� v�gyak jelk�pes k�pviseletek�nt �rtelmezik. �k is �gy v�lik, hogy Isten szabad akaratot adott mindenkinek �s az emberek felel�sek cselekedeteik�rt.

A hagyom�nyos zsid�s�g szerint a megv�lt�s, a hit, az Istenhez val� folytonos im�dkoz�s �s az isteni parancsolatok szigor� betart�s�n kereszt�l �rhet� el. Ilyen a szombat megtart�sa, a k�srut (az �trendi korl�toz�sok), a szeg�nyeknek val� adakoz�s, a "szeresd felebar�todat, mint �nmagadat", valamint Isten �zenet�nek az emberis�ghez �letp�ld�n kereszt�li eljuttat�sa – mely Isten "v�lasztott n�p�nek" legf�bb k�teless�ge. A b�nvall�s �s a megt�r�s Jom Kipur idej�n t�rt�nik, mikor a zsid�k b�jt�lnek, bocs�natot k�rnek egym�st�l, �s k�telezetts�geket v�llalnak a j�v�beni j� cselekedetek v�gz�s�re. A reform zsid�s�g szerint az �letben a f� hangs�ly az Istennek tetsz� �let gyakorl�s�n van, mely hit�k szerint bizony�ra jutalmat kap vagy ebben az �letben vagy a hal�l ut�n. �ltal�ban �gy hiszik, hogy Isten mindent megbocs�t, nincs is pokol ahov� valakit �t�letre lehetne k�rhoztatni. A megv�lt�s szerint�k a hit, az Istenhez val� folytonos im�dkoz�s, a j�t�konykod�s, a f�ld�rt �s emberis�g�rt val� agg�d�s, �s m�sok h�bor�t�s�nak elker�l�se �ltal val�sulhat meg. A zsid� t�rv�nyek betart�s�nak m�rt�ke azonban mindenkinek a lelkiismeret�re van b�zva.

A zsid� filoz�fia a szenved�st n�ha az Istenhez val� ragaszkod�s meggyeng�l�s�nek tartja. �ltal�noss�gban �gy hiszi, hogy Isten az�rt adott az embereknek szabad akaratot, hogy �rezhess�k a gy�ny�rt �s a f�jdalmat, az �r�m�t �s b�natot, az �rtatlanok szenved�se pedig j�ra szolg�l, m�g ha sz�munkra titokzatosnak is t�nik. Vannak akik �gy hiszik, hogy Isten szenved a szenved�kkel, m�sok (pl. a ch�szidok) szerint a szenved�s a kor�bbi �letek b�neinek b�ntet�se. Mindenesetre legt�bben egyet�rtenek abban, hogy nem olyan fontos azt tudnunk, hogy mi�rt engedi Isten a szenved�st, mint azt, hogy Isten megb�nteti az elk�vet�ket.

A zsid�s�g legnagyobb r�sze �gy hiszi, hogy a lehets�ges emberi �letet soha nem szabad k�nnyelm�en kioltani, de a legvall�sosabb zsid�kon k�v�l az abortuszt szem�lyes d�nt�snek tikintik, k�l�n�sen a terhess�g els� 40 napj�ban. A zsid�k az els� l�legzetv�telt tekintik az �let kezdet�nek �s a zsid� t�rv�nyek megk�vetelik az abortuszt, ha a terhess�g az anya �let�t vesz�lyezteti.

A hagyom�nyos zsid�s�g a homoszexualit�st a T�ra alapj�n hal�los b�nnek tekinti, az �llatokkal val� fajtalankod�shoz hasonl�an. A liber�lis zsid�s�g azonban - mivel a homoszexu�lisok is Isten teremtm�nyei - a zsid� t�rv�nyek utas�t�sai alapj�n k�telezve �rzik magukat "felebar�taik szeretet�re" (3M�zes 19:18 ~ V�jikr� 19:18). A liber�lis zsid�k hossz� ideje a homoszexu�lisok jogai hivatalos elismertet�s�nek �lvonal�t k�pezik.