Az �let sz�p La vita � bella Ki ne eml�kezne sz�vesen a Brian �lete c. filmre, ahogy vid�man �nekelnek a fejek keresztre fesz�tve, hogy �always look on the bright side of life�. Valami ilyesmire sz�m�t aki jegyet v�lt az �let sz�p-re. Ez a film azonban ink�bb hasonl�t egy balettra, ahol minden szimbolikus �s �lomszer�. Term�szetesen, ami�rt jegyet v�ltunk, az els�sorban az, hogy az �let sz�p minden id�k legsikeresebb nem amerikai filmje.  A film els� h�sz perc�ben remek�l lehet nevetni a hallatlanul naiv humorokon, a rendesen felp�rgetett olasz dial�gusok r�v�n szinte egy �tvenes �vek beli olasz mozi n�z�ter�n �rezz�k magunkat, ami vagy h�sz percig t�nyleg �d�t�. De a balett-st�lusnak megvannak a h�tul�t�i is, olyan lesz t�le az eg�sz, mint a vattacukor.  Roberto Benigni-t nagyon szeretj�k, egyszer�en nem is tudn�nk nem szeretni a Down by law-ban ny�jtott alak�t�sa miatt. Nemhogy h�sz, de m�g n�gy �vvel ezel�tt is, amikor a Schindler list�ja volt a f� befut� a vil�g mozijaiban, ha valaki azt mondja, hogy 99-ben egy holocaust-v�gj�t�kon, illetve az  els� h�sz perc�n fog kacagni az eg�sz vil�g, nagyon viccesen hangzott volna. Roberto feltehet�en azt vette a fej�be, hogy valami akkora naiv �r�lts�get csin�l, amilyet m�g senki sem l�thatott, a filmet l�tva �gy t�nik,  nem j�tt �ssze neki,  viszont maga az �tlet t�nyleg provokat�van naiv, a k�z�ns�gb�l el�hozza a kisgyereket, a producerekb�l �s az akad�miai tagokb�l pedig az igazi csal�di mozit szimatol� �zletembert, �s v�g�l t�nyleg mindenki megn�zi, a f�ld �sszes lak�ja, akinek a h�ztart�s�ban legal�bb egy darab t�v� megtal�lhat�.  M�gis az a gyan�nk, hogy Roberto m�r nem a r�gi. �s azt is gondoljuk, hogy ez neki sem j�. Tulajdonk�ppen mi ez a film? Habk�nny�, de szomor�, tragikus, de burleszk, ez id�ig j�l hangzik, m�gis a v�geredm�ny egy olyan film, amiben mintha a legegyszer�bb humorok zajlan�nak, abszol�t meseszer�en, csak lenne egy szerepl�, aki �tpercenk�nt felolvasna egy sort valamelyik k�z�piskol�s t�rt�nelem-k�nyvb�l. Olyan, mint valami t�v�film, vagy valami �nnepi megeml�kez�s valamilyen �vfordul�r�l, szint�n t�v�film form�j�ban. Charlie Chaplin �rral szemben �szott, amikor hitleres-filmet forgatott,  (A dikt�tor), meg is bukott vele, de az egy eredeti v�llalkoz�s volt, �s Chaplin eg�szen komolyan is vette, � �gy harcolt, a saj�t Chaplini filmm�v�szet�vel, r�ad�sul 1940-ben. Az akkori k�z�ns�gnek feltehet�en az nem tetszett a filmben, hogy �rezni lehetett benne a humornak �lc�zott harcot. Robert�t ez a vesz�ly �h�listennek- t�volr�l sem fenyegette.  � csak felf�jt egy lufit, �s az ellen harcolt, l�nyeg�ben er�szakosan kereszt�l vitt egy �tletet, hogy a koncetr�ci�s t�bori ��lm�nyeket� �gy adja el� a kisfi�nak, mintha csak j�t�k lenne. Ezt k�tf�lek�ppen is lehet l�tni, gondolhatjuk azt, hogy nem �r m�s emberek szenved�s�vel po�nkodni, �s k�l�n�sen �gy be�ll�tani, mintha lett, vagy lehetett volna valamilyen humoros megk�zel�t�se az akkori tragikus esem�nyeknek, vagy, lehet azt gondolni, hogy milyen eleg�ns ez a balett-szer� el�ad�sm�d, �s hogy a film egy olyan m�v�szeti forma, ami az emberek megnevettet�s�re szolg�l minden k�r�lm�nyek k�z�tt, �s hogy ez egy nagyon sz�p �s nemes dolog. Szerint�nk ezt a filmet 39-ben kellett volna elk�sz�teni, akkor nagyon meghat� �s sz�p lehetett volna. Mindenesetre a mozik k�z�ns�ge hat�rozottan zavarban van, amikor kij�n, nehezen tudja eld�nteni, mi a sz�sz volt ez, amit l�tott.      BUDAPEST FILM

Az, hogy Robert� m�r nem a r�gi, �gy �rtj�k, hogy mint kor�bbi Oscar-d�jas, �az olaszok nemzeti kincse� t�l h�res �s er�teljes szem�lyis�gk�nt vehetett r�szt a film l�trehoz�s�ban, mint rendez� �s f�szerepl�, t�l nagy hatalommal b�rt, ami le is j�tt a v�szonr�l, mert �rezni lehetett, hogy minden az �s sz�j�ze szerint alakult, bele�rtve az �sszes szerepl� j�t�k�t, mik�zben tal�n m�g az eg�sz �tlete is m�k�d�k�pes lett volna, ha egyed�l � van felvillanyozva a �Robert�-i� vid�ms�ggal, �s k�r�l�tte a t�bbi szerepl� hozz� k�pest a f�ld�n j�r.  Ilyen �t�ls�gosan powerful� szitu�ci�ban Tarantino-nak volt r�sze a Pulp fiction-ben, amit, term�szetesen nagyon szeret�nk, �s nagyon sokszor l�ttuk is, m�gis el lehet mondani, hogy fura, milyen kisfi�k voltak hozz� k�pest Harvey Keitel, Travolta �s Jackson a �Bonnie szitu�ci� c�m� r�szn�l, a slagos locsol�sn�l, t�nyleg �rezni lehetett, hogy a nagyf�n�k ugrott be szerepelni.  Visszat�rve Roberto filmj�hez, feles�ge, az �rdekesen sz�p Nicoletta Braschi, akit szint�n a Down by law-b�l ismer�nk, megpr�b�lt valami ellenkez�s-szer� komolys�g-maszkot mag�ra �lteni, mintha otthon arr�l vit�ztak volna folyamatosan, hogy t�nyleg szabad-e, vagy egy�ltal�n lehets�ges-e ilyen s�lyos t�rt�nelmi id�szakr�l balett-filmet forgatni, �s mintha a Roberto folyton azt mondta volna ilyenkor, hogy ugyan szivi, el�g tragikus az eg�sz �nmag�ban v�ve, mi csak megpr�b�ljuk hozz�adni az emberi optimizmust .. Mire Nicoletta: k�nny� neked, Roberto, te v�gig csak az idi�t�t j�tszod, de velem mi lesz? �n hogy vehetn�m olyan k�nny�re a figur�t? Erre Roberto: majd �gy fogunk t�ged be�ll�tani, mintha kicsit olyan g�gye csaj lenn�l, (na ne �rtsd f�lre), mintha azt k�pzeln�d, hogy t�nyleg hercegn� vagy, �s hisztis is lenn�l, meg csukl�si rohamokat kapn�l, ha valami nem tetszik neked ... Nicoletta: azt hittem ez a te szereped, hogy te k�pzeled r�lam, hogy hercegn� vagyok .. Roberto: b�zz�l bennem, szivi, m�k�dni fog, az akad�mia megkaj�lja .. �s Robert�nak igaza lett. Ett�l f�ggetlen�l feles�ge, Nicoletta, legink�bb egy negyven k�r�li tan�t�n�h�z hasonl�t� karaktert alak�t, aki szigor�, gondosan beosztja a p�nzt, �s a f�rje idi�ta tr�f�in csak akkor nevet, ha a dolgok �gy alakulnak, ahogy � eltervezte.    -bagdad-

www.cspv.hu