�letvonat Train de Vie 1998 Az �letvonat egy francia-rom�n kooprodukci�ban k�sz�lt film, ami 1998-as megjelen�se ut�n sz�mos d�jat nyert t�bb filmfesztiv�lon, mind a k�z�ns�gt�l, mind a kritikusokt�l. Ez a film val�ban meg�rdemli mindk�t n�z�csoport d�j�t, mivel kiv�telesen intelligens, sz�nvonalas �s sz�rakoztat� alkot�s, els� perc�t�l az utols�kig. V�gj�t�k a Holocaustr�l: neh�z m�faji v�llalkoz�snak t�nik a t�rt�nelem egyik legsz�rny�bb szelet�r�l egy sz�rakoztat� �s humoros filmet k�sz�teni: tavaly p�ld�ul Az �let Sz�p c. filmet is sokan �s er�sen t�madt�k, mivel a zsid��ld�z�st egy par�dia keret�ben t�lalta, v�g�l az�rt a film h�vei ker�ltek ki gy�ztesen, �s mellesleg a filmet jel�lt�k szinte a vil�g �sszes d�j�ra, amik k�z�l a legt�bbet meg is nyerte. Az �letvonat mintha nem is lenne teljesen tiszt�ban azzal, hogy milyen �rz�keny pontokat �rint a t�m�j�t tekintve, csak elkezd�dik, �s m�r az els� percben mag�hoz k�ti a n�z� figyelm�t, minden m�sodperc�ben mulats�gos, tele van �tletess�ggel, fant�zi�val �s humorral, egysz�val szeretnival� egy film. A t�rt�net egy kis rom�niai faluban j�tsz�dik, 1941-ben, amikor Slomo, a falu bolondja egyik nap azzal a h�rrel rohan haza, hogy a n�metek �ll�t�lag minden zsid�t elsz�ll�tanak egy ismeretlen helyre, �gyhogy a falubeli zsid� k�z�ss�gnek valamit gyorsan ki kell tal�lnia, mert a n�cik m�r a szomsz�dos telep�l�sen j�rnak. A k�z�ss�g b�lcsei er�sen t�rik a fej�ket a megold�son ( de v�g�l csak arra jutnak, hogy biztos nem is fogj�k megt�madni �ket, mivel �k nem �rtanak senkinek), m�g v�g�l Slomo azzal az �tlettel �ll el�, hogy a falu deport�lja saj�t mag�t, szerezzenek egy k�l�n vonatot erre a c�lra, �s megfelel�en kitan�tott saj�t n�met katon�k k�s�ret�ben hagyj�k el a falut, felt�n�s n�lk�l. Eredeti �tlet, el�sz�r kicsit neh�zkesnek t�nik a megval�s�t�sa, de a rabbi k�zbeveszi a dolgokat, �s beindul a kivitelez�s. A falut olyan hangulat�nak k�pzelj�k el, mint a Kustorica-filmek helysz�neit: egyszer� emberek, �si hagyom�nyok �s szok�sok, n�mi sz�tsz�rts�g, �letszeretet �s j�kedv minden�tt. Minden szakm�nak egy k�pvisel�je van a faluban, �gyhogy "a k�nyvel�" �ssze�rja a felmer�l� k�lts�geket, "a szab�" megvarrja az �l-n�met katon�k jelmezeit, �s m�g egy Sv�jban �l� rokon, Mordechai is a seg�ts�g�kre siet, aki ismeri a n�cikat, �gyhogy � fogja betan�tani �s vez�nyelni a hamis deport�l�kat.   BUDAPEST FILM

Az el�k�sz�letek (a n�z�k sz�m�ra) humoros sz�nezetet �ltenek, mivel p�ld�ul senki sem akar n�met katon�t j�tszani, az asszonyok t�l sok ennival�t k�sz�tenek el� az �tra, �s csak egy olyan mozdonyvezet�t siker�l tal�lni, aki m�g soha nem vezetett mozdonyt, viszont mindig is ez volt az �lma, �s m�r be is szerzett egy erre vonatkoz� k�zik�nyvet. A rabbi minden fesz�lts�get elsim�t, �s v�g�l elindulhat a k�l�nvonat Palesztin�ba, merthogy az a v�gc�l. Maga az utaz�s is tartogat meglepet�seket persze, a vonaton fel�ti a fej�t a kommunizmus, Yossi, a rabbi volt jobbkeze a n�k helyett a forradalmat v�lasztja, �s tov�bb bonyol�tja ezzel az am�gysem egyszer� helyzetet. Mordechai megpr�b�lja elt�ntetni a "zsid�-n�metek" jiddis akcentus�t, de k�zben a betan�tott katon�it elkezdik kiut�lni a k�z�ss�gb�l, mert �gy �rzik az emberek, hogy nem b�nnak vel�k t�l j�l a "n�metek". Mivel a t�rt�net nagyon eredeti �s j�l �tgondolt, ez�rt nem szorul r� a film - a szok�sos - egyenletesen adagolt dramaturgiai csavarokra, fordulatokra; a cselekm�ny halad rendben a maga �tj�n, k�zben h�tk�znapi emberek megnyilatkoz�sait l�thatjuk, egy cseppet sem mindennapi id�ben �s k�rnyezetben. Radu Michaileanu-nak, a film �r�-rendez�j�nek az �letvonat a harmadik filmje, Michaileanu a Ceausescu-rezsim alatt emigr�lt ki Franciaorsz�gba, ahol filmk�sz�t�st tanult, �s m�r az els� filmje is nemzetk�zi sikerre tett szert, t�bb filmfesztiv�l d�j�t begy�jtve. A rendez� �pp Los Angelesben j�rt, amikor megn�zte Spielberg Schindler List�ja c. filmj�t, �s ekkor jutott esz�be, hogy megpr�b�l a zsid��ld�ztet�s trag�di�ja alapj�n egy v�gj�t�kot k�sz�teni, amiben megelevenedhetnek a hagyom�nyos zsid� humor elemei is. Michaileanu sz�nd�ka szerint a film az �letr�l sz�l, egyfajta "road movie", amiben az utaz�s r�miszt� is mulats�gos egyszerre. A rendez� szerint a zsid�s�got egy saj�tos humor jellemzi, ami a megpr�b�ltat�sokb�l fakad, �s amit p�ld�ul -szerinte-Woody Allen k�pvisel a filmjeiben. Az �letvonat tulajdonk�ppen egy mer�sz film, de -�gy t�nik- ennek kapcs�n nem fognak vit�k sz�letni arr�l, hogy lehet-e a Holocaustr�l egy v�gj�t�kot k�sz�teni, mert ez a film nem akar m�st, mint egy saj�tos, nem mindennapi sz�rakoz�st ny�jtani, �gy bemutatni egy zsid� k�z�ss�g m�k�d�s�t egy adott t�rt�nelmi pillanatban, hogy a n�z� a sok humor kapcs�n m�r ismer�snek �rezze mag�t a filmbeli k�rnyezetben, �s mindek�zben remek�l is �rezze mag�t a filmn�z�s k�zben. Ez a sz�nd�k sikerrel j�rt, �s b�rmelyik Eddie Murphy-film megirigyelhette volna azt a sok nevet�st, amit az �letvonat kiv�ltott a n�z�kb�l. -monica-

www.cspv.hu