Magyarorsz�gi cig�nyok holocaust t�rt�netei http://www.romapage.hu/hirek/hircentrum-forummal/article/53496/170/
	1998. december 14.
	AMARO DROM
	A cig�ny holocaustr�l - Porrajmos, ahogy rromani nyelven h�vj�k - �ltal�ban nem sok sz� esett. Magyarorsz�gon m�g enn�l is kevesebb. Az �rott, filmen meg�r�k�tett vagy kazett�ra r�gz�tett, t�redezett vallom�sok megmaradtak egy�ni �s esetleges t�rt�neteknek, mivel nincs k�z�s kapocs, ami �sszek�tn� �ket. Ennek k�vetkezm�nyek�nt a cig�nyok a holocaustot nem a kollekt�v eml�kezetben �rzik, a n�cik (magyarok �s/vagy n�metek) fajgy�l�let�hez, az �ld�ztet�shez �s n�pirt�shoz kapcsolva, hanem egy-egy csoport vagy egy�n traumatikus t�rt�neteik�nt, amelyek egym�st�l elszigetelten, v�letlenszer�en, egyszerik�nt, tal�n csak a k�pzeletben estek meg. A cig�nyokat �vez� el��t�letek �s t�rsadalmi marginaliz�ci�juk, amely mit sem v�ltozott a m�sodik vil�gh�bor� �ta, len�zett or�lis kult�r�juk (szemben az �rott kult�r�kkal) - mind azt eredm�nyezte, hogy a Porrajmost "elfelejtett holocaustnak" nevezhetj�k, ahogy a BBC err�l sz�l� dokumentumfilmj�nek c�me utal r�.
	"A kiirt�s t�ny�nek elfelejt�se mag�nak a kiirt�snak a r�sze." (Jean Baudrillard)   Az elfelejtett traum�k mind az egy�nt, mind a csoportot az elfojt�s megoldatlan �s k�nz� �llapot�ba szor�tj�k, ami elk�l�n�l�shez �s izol�ci�hoz vezet. Ezeknek az esem�nyeknek a feleleven�t�se, t�rt�nett� form�l�sa, empatikus �s �szt�nz� hallgat�knak val� elmond�sa n�lk�l�zhetetlen ahhoz, hogy a traum�n �tesett ember az �lett�rt�net�t �p �s eg�szs�ges �tra terelje. Judith Lewis–Herman Trauma �s gy�gyul�s (Trauma and Recovery) c�m� k�nyv�ben arr�l �r, hogy az adott t�rsadalmi k�rnyezett�l f�gg, k�pes–e valaki elmondani a t�rt�net�t vagy nem. Amikor a t�rsadalmi k�rnyezet ellens�ges az �ldozattal szemben, mint a cig�nyok eset�ben, akkor a t�rsadalom t�bbs�ge a t�rt�netet eltagadja, jelent�s�g�t cs�kkenti �s a val�s�got elferd�ti. Ezt az elm�letet t�masztj�k al� azok a megjegyz�sek, amelyeket Magyarorsz�gon hallottam a cig�ny holocaustr�l: "Jaj, semmi nem t�rt�nt a cig�nyokkal Magyarorsz�gon a holocaust idej�n." "Az � szenved�s�k semmi ahhoz k�pest, amit hatmilli� zsid� lem�sz�rl�sa jelentett." "�ket szoci�lis alapon �s nem rasszista c�lzattal �ld�zt�k." Ezt az utols� megjegyz�st k�l�n�sen v�rl�z�t�nak tartom, miut�n a cig�nyellenes faj�ld�z� n�ci politika l�tez� dokumentumai bizony�tj�k, hogy az megegyezett a zsid�k ellen ir�nyul� n�ci politik�val. De �n nem vagyok t�rt�n�sz, hanem t�rsadalomkutat�. A munk�m abban �ll, hogy ahol a t�rsadalmi k�rnyezet ellens�ges a cig�nyokkal szemben, a k�zhangulat nem teszi lehet�v� a traum�k kibesz�l�s�t, ott �n oly m�don teszek szolg�latot, hogy k�z�ns�gk�nt meghallgatom az �nmagukr�l �s a m�lt esem�nyeir�l sz�l� t�rt�neteket.     "Elmondok neked mindent" Az elm�lt h�rom �vben beutaztam Magyarorsz�got, �s t�bb mint 50 interj�t k�sz�tettem cig�nyokkal, akik (szem�lyesen vagy csal�dtagjaik sors�ban) �t�lt�k a holocaustot, de olyan emberekkel is besz�lgettem, akik mes�lni tudtak arr�l, mi t�rt�nt a holocaust idej�n. Kalandos utaz�saim sor�n tal�lkoztam kutat�kkal, egyh�zi szem�lyekkel, m�v�szekkel, k�lt�kkel �s �r�kkal, cig�nyokkal �s nem cig�nyokkal, akik sok mindenre felnyitott�k a szememet.   A kezdeti kapcsolatfelv�telek ut�n elmondtam, hogy szeretn�k holocaust t�l�l�kkel tal�lkozni, �s interj�t k�sz�teni vel�k. A bar�taim elvittek a ravensbrucki t�bor egyik �ldozat�nak a h�z�ba.   Az interj� alatt az asszony f�rje, aki ott �lt vel�nk, folyton f�lbeszak�tott minket, � is mes�lni akart. Az asszony �jra �s �jra elhallgattatta. A f�rfi megnyugtat�s�ra meg�g�rtem neki, hogy ha a feles�g�vel befejeztem a besz�lget�st, vele is k�sz�tek interj�t. Erre az asszony azt mondta: "De h�t � nem is t�l�l�, � csak a hadseregben volt". Mikor a f�rjjel kezdtem el besz�lgetni, kider�lt, hogy a h�bor� alatt munkaszolg�latra vitt�k. (Hadd utaljak itt arra, hogy minden magyar zsid�, aki munkaszolg�latos volt, holocaust t�l�l�nek sz�m�t - nagyon helyesen.) Innent�l kezdve egyre t�bb olyan cig�ny emberrel tal�lkoztam, aki nem volt tudat�ban annak, hogy holocaust t�l�l�, �s akinek semmilyen elismer�sben vagy k�rp�tl�sban nem volt r�sze, annak ellen�re, hogy cig�nyk�nt v�lt a holocaust �ldozat�v�.   T�rt�neteik ir�nti �rdekl�d�sem meglepte �ket, �s az interj�k gyakran v�gz�dtek �rzelmes h�l�lkod�ssal, ami�rt meghallgattam �ket, �s ezzel lehet�s�get adtam arra, hogy felid�zhess�k f�jdalmas eml�keiket, szavakba �ntve kiszabad�ts�k�ket az elfojtott lelkekb�l.   Amikor tal�lkoztam interj�alanyaimmal (�ltal�ban an�lk�l, hogy sz�m�tottak volna �rkez�semre), azt mondtam nekik magamr�l: Zsid� vagyok, kutat�, Izraelb�l j�ttem, �s a zsid�k �s a cig�nyok k�z�s sorsa �rdekel. Mindenki tudta, hogy mit �rtek ez alatt, �s �r�mmel ny�ltak meg. Egy asszony, auschwitzi t�l�l�, �gy v�laszolt: "…Na v�gre! Gyere ide, l�nyom, �s elmondok neked mindent". �s k�nnyekkel k�szk�dve besz�lt �s besz�lt v�g n�lk�l. Mikor befejezte a t�rt�net�t, azt mondta: "…Isten k�ld�tt ide t�ged, hogy meghallgasson engem, miel�tt meghalok".   N�h�ny t�rt�net titokk�nt lappangott, kit�r�lve a t�rt�nelemb�l, mint azok az esetek a h�bor� v�ge fel�, amikor cig�nyokat m�sz�roltak le a csend�r�k �s a nyilasok Magyarorsz�g k�l�nb�z� r�szein. Ezekre a t�rt�netekre v�letlen�l �s k�l�n–k�l�n der�lt f�ny, m�gnem elvezettek ahhoz az elker�lhetetlen feltev�shez, hogy sok ilyen t�rt�nt az orsz�gban, �s ezek a titkok m�lyre voltak el�sva.   Az egyik ilyen eset a Tolna megyei Lengyelben t�rt�nt, amit h�rom t�l�l� mes�lt el: "…K�s� d�lut�n lovas csend�rs�gi egys�g �rkezett Lengyel cig�nyok lakta r�sz�be. Kirendelt�k a lakosokat a h�zak el�, �s t�zet nyitottak r�juk. Sok ember, akit nem tal�ltak el a goly�k, a h�zakba vagy a k�zeli erd�be menek�lt. A csend�r�k l�ttek ut�nuk. K�zigr�n�tokat rep�tettek a h�zakba, am�g �gy nem gondolt�k, hogy nem maradhatott t�l�l�. Ezut�n hajt�vad�szatot ind�tottak az erd�be menek�ltek ut�n, �s akit megtal�ltak, azt lel�tt�k. Majd visszat�rtek a k�rny�kre �s megn�zt�k, hogy maradt–e m�g valaki �letben. Meg�lt�k a galambokat, a csirk�ket, a lovakat �s a kuty�kat, majd tov�bb�lltak. Akiknek siker�lt az erd�ben elb�jniuk, az �jszaka csatlakoztak a V�r�s Hadsereghez, ami a t�megm�sz�rl�s m�snapj�n �rkezett a faluba. Az emberek visszat�rtek a h�zaikhoz, ahol ott fek�dtek holtan a csal�dtagjaik, �sszesen tizenhat ember."   Ezt a t�rt�netet k�l�nb�z� id�ben h�rom egym�st�l t�vol es� faluban lak� t�l�l� mes�lte el. Ebben az esetben is, mint m�skor, az esem�nyeket k�l�nb�z�k�ppen rekonstru�lt�k az interj�alanyok, ami egyebek mellett r�mutat arra is, hogy mindenkinek m�sf�le traum�t jelentett ugyanaz a t�rt�net. P�ld�ul am�g az egyik interj�alany teljes megr�k�ny�d�ssel fogadta az esem�nyeket annak f�ny�ben, hogy addig milyen j� volt a viszont a helyi magyar lakosok �s a cig�nyok k�z�tt, addig a m�sik t�l�l� szerint ez a m�sz�rl�s v�rhat� volt, mivel az elk�vet�k nyilasok voltak.     Mindenki agresszor A k�z�s kapocs ezekben a t�rt�netekben a b�n elk�vet�se miatt �rzett r�m�let, tiltakoz�s �s a t�megm�sz�rl�s indokolatlans�ga, �rthetetlens�ge volt. Mindegyik t�l�l� a maga m�dj�n sz�molt be az esem�nyekr�l, de az igazs�gtalans�g miatt �rzett harag mindh�rom besz�mol�ban k�z�s volt. A t�nyeket is azonosan mes�lt�k el.   A koncentr�ci�s t�bort t�l�l�k abban k�l�nb�ztek a t�bbiekt�l, hogy hossz� �s kanyarg�s utat kellett megtenni�k addig, am�g hazajutottak �s az �let�k valamilyen szinten rendez�d�tt. (Sz�nd�kosan nem haszn�lom itt a nagyk�p� "rehabilit�ci�" sz�t.)   A zsid� holocaust t�l�l�k vallom�saib�l (p�ld�ul a Yas Vashem arch�vum�ban tal�lhat� interj�kb�l vagy Primo Levi munk�ib�l) ismerj�k a f�jdalom, a n�lk�l�z�s, a szomor�s�g kit�r�s�t, a t�l�l�k felszabadul�skor �rzett talajveszt�s�t, majd az �nmaguk�rt v�vott k�zdelmet, amelynek v�g�n visszatal�lnak a rendes ker�kv�g�sba, hab�r nem mindig sikeresen. A cig�nyok ezt az �rz�st nem tapasztalhatt�k meg. Az � t�rt�neteikben nem j�n el az a pillanat, amikor a t�l�l� megal�zott, megk�nzott �s hal�lra sz�nt fogolyb�l �talakul azz� a megb�ntott �ldozatt�, aki nagy nehezen �jra�p�ti �nmag�t. A cig�nyokat tov�bbra is �ld�zt�k, �gy azt�n az � t�rt�neteikben nem v�lnak el a n�ci n�met, magyar fajgy�l�l�k a kommunista rend�r�kt�l �s az orosz parancsnokokt�l: minden rezsim ugyan�gy agresszork�nt jelent meg nekik, annak ellen�re, hogy a legs�lyosabb �ld�ztet�st k�ts�gtelen�l a n�cikt�l szenvedt�k el, akik m�dszeresen irtott�k �ket, �m hi�ba vesz�tett�k el a h�bor�t a n�metek, ez nem eredm�nyezett igazi v�ltoz�st a cig�nyok �let�ben.   Egy asszonyt, aki 15 �ves volt a m�sodik vil�gh�bor� idej�n, a bar�taival egy�tt vitt�k el a r�paf�ldr�l a kom�romi fogolyt�borba, majd onnan Dachauba. � mes�lte el, hogy mi t�rt�nt vele a t�bor felszabadul�sakor: …�s azt�n elkezdtem gyalogolni, haza akartam menni, mert teljesen egyed�l voltam. Voltak j�rm�vek, amik Magyarorsz�g fel� mentek, de nem engedtek fel r�juk, mert azt mondt�k, hogy azokat csak zsid�k haszn�lhatj�k. Sz�val gyalogolni kezdtem, n�ha felvett egy–egy kocsi, ha �pp arra haladt egy."   ...Az asszony k�t �vi v�ndorl�s ut�n �rt haza faluj�ba, ahol csak n�h�ny cig�ny embert tal�lt, akik minden p�nz n�lk�l, teljes rem�nytelens�gben �ltek.   A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en az �j politikai rendszer reformokat vezetett be. A f�ldeket felparcell�zt�k, a parasztok sz�vetkezetekbe t�m�r�ltek, de a cig�nyokat kiz�rt�k mindebb�l. A cig�nyokat �l�sk�d�knek tartott�k, akik illeg�lis maszek vagy alkalmi munk�kb�l tartj�k fenn magukat. Ezzel is magyar�zat�, hogy a cig�nyok t�rt�neteiben a n�cikat, a rend�r�ket, a katon�kat, az oroszokat �s a magyarokat legfeljebb az egyenruh�juk �s anyanyelv�k k�l�nb�ztette meg egym�st�l, nem pedig az, hogy mik�pp b�ntak a cig�nyokkal. Nincs �les hat�rvonal a k�l�nb�z� politikai rendszerek er�szakszervezetei k�z�tt.   A cig�nyok nem sz�n� �ld�ztet�se, b�r soha nem volt olyan m�dszeres, mint a n�ci id�szakban, vezetett oda, hogy a cig�nyoknak soha nem volt lehet�s�g�k sem t�nyleges, sem szellemi, sem egy�ni, sem t�rsadalmi szervez�d�sre. Arra k�nyszer�ltek, hogy a puszta l�t�k�rt, meg�lhet�s�k�rt k�zdjenek, �s a t�l�l�s�rt v�vott harc nem tette lehet�v�, hogy egy�nileg feldolgozhass�k traum�ikat, el�rj�k, hogy holocaust t�l�l�nek tekints�k �ket, �s t�rsadalmi szinten kapjanak el�gt�telt szenved�seik�rt. �gy azt�n a m�sodik �s harmadik gener�ci� t�rt�neteiben a Porrajmos nem mindig kap megk�l�nb�ztetett szerepet a t�bbi csal�di t�rt�net k�z�tt. Ez is oka annak, hogy elfelejt�dik �s kit�rl�dik az eml�kezetb�l ez a sz�rny�s�g - �s ahogy Baudrillard mondja, ez szerves r�sze mag�nak a megsemmis�t�snek.     Eml�koszlop cig�nyok �s zsid�k n�lk�l M�g ennyi �v ut�n is, amikor a cs�nd fala repedezni kezd, �s a cig�nyok hangot mernek adni annak, hogy eml�kezni szeretn�nek, �s azt akarj�k, hogy m�sok is eml�kezzenek meg r�luk, tov�bbra is meg kell k�zdeni�k k�rnyezet�kkel. Az egyik interj�alany elmes�lt egy t�rt�netet a sz�kesfeh�rv�ri t�megm�sz�rl�sr�l, amelyben t�bb sz�z cig�ny embert �ltek meg. Ez az esem�ny, hasonl�an a t�bbihez, dokument�lva volt, elk�vet�it annak idej�n kihallgatt�k �s megb�ntett�k. Jakab b�csi, akivel az interj�t k�sz�tettem, ezt mes�lte err�l az esem�nyr�l: …Cig�ny szerveztek, amelyek annyi neh�zs�g ut�n alakultak meg az elm�lt p�r �vben, szerettek volna Sz�kesfeh�rv�ron egy eml�km�vet fel�ll�tani, de a v�ros vezet�i azt mondt�k, hogy ez lehetetlen, mert azok az elk�vet�k, akik m�g mindig �letben vannak, k�zmegbecs�l�sben �llnak a v�rosban.   K�rdez�: �s s�rtve �rezn�k magukat?   Jakab b�csi: Jaj, bizony. Meg lenn�nek b�ntva. Ez�rt nem �p�lt azt�n eml�km� a meg�ltek tisztelet�re."   A fel nem �ll�tott eml�km� ut�n hadd mes�ljek egy l�tez� eml�km�r�l. 1996 j�lius�ban bekapcsol�dtam Jancs� Mikl�s filmrendez� �s Dar�czi �gnes �js�g�r� munk�j�ba. A temetetlen halott c�m� dokumentumfilm, amelyet Lajoskom�romban forgattak, 1945 janu�rj�nak esem�nyeivel foglalkozik, k�r�lbel�l 20 cig�ny ember meggyilkol�s�val, akiket jel�letlen, k�z�s s�rba temettek.   Ahogy a Lengyelben t�rt�ntek is, az esem�ny teljesen kit�rl�d�tt az eml�kezetb�l �s titokk�nt kezelt�k a faluban. Amikor filmezni kezdtek, m�g arra is t�rt�ntek k�s�rletek, hogy az esem�nyt letagadj�k. V�g�l is a film hat�s�ra a t�rt�net kezdett kibontakozni, �s mostanra a dokument�lt t�rt�nelem r�sz�v� v�lt.   A filmben az egyik megsz�lal�, aki akkor 12 �ves kisfi� volt, elmondta, hogy mi t�rt�nt. Elmes�lte, hogyan l�ttek bele n�gy cig�ny f�rfit egy temet�i �rokba. Tudta, hova temett�k �ket, az � anyj�nak s�rja mell�. Mikor a s�r�s�k az anyja s�rj�t �st�k, hirtelen egy kopony�ra bukkantak �s azt mondt�k, hogy ez az egyik meg�lt cig�ny f�rfi�. Azt�n elmes�lte, hogy k�s�bb a cig�ny n�ket �s gyerekeket kocsira tett�k, a falu m�g�tti mez�re vitt�k, �s meg�lt�k�ket. A falusiakra r�parancsoltak, hogy �ssanak g�dr�t, azt�n lel�tt�k a cig�nyokat, gyerekeket, csecsem�ket, mindenkit. A holttesteket elsz�ntott�k. A f�ld az�ta m�r sok–sok �ve m�vel�s alatt �ll.   Egy cig�ny sem maradt �letben, �s a faluban mindenki kit�r�lte ezt az esem�nyt az eml�keib�l, ahogy azt is, hogy volt k�t zsid� is a faluban, akikre alig tudott visszaeml�kezni az elbesz�l�, azt sem tudta, mikor �s hogyan t�ntek el, hogy m�r soha ne t�rjenek t�bb� vissza. Egyszer�en semmiv� v�ltak.   Amint az elbesz�l� v�gigvezette a filmeseket a temet�ben, l�that�v� v�lt egy eml�koszlop, amit az els� �s a m�sodik vil�gh�bor�s, valamint az 1956–os �ldozatoknak emeltek. A nevek az oszlopba voltak v�sve, de a cig�nyok �s a zsid�k neve hi�nyzott az eml�km�r�l. A f�rfi nem tudta megmondani, hogy mi�rt, nem is gondolkodott ezen id�ig.   A dokumentumfilmet leadt�k a magyar telev�zi�ban, �s �n nagyon k�v�ncsi voltam a k�zv�lem�ny reakci�j�ra. Vihart v�rtam, botr�nyt, vit�t �s k�s�rletet arra, hogy az 53 �v ut�n napvil�gra ker�lt igazs�got - a cig�nyok t�megm�sz�rl�s �ldozataiv� v�ltak - tett fogja k�vetni. Nem tudom, h�ny ember n�zte meg az egyszer lej�tszott filmet, de semmif�le visszhangja nem volt a m�di�ban.   A reakci� hi�ny�nak nem "d�h�dt cs�nd", hanem az ilyen t�rt�netek ir�nti k�z�ny�ss�g az oka. A reakci� �ltal�ban k�t sz�ls�s�g k�z�tt ingadozik: vannak, akik intenz�v �s lelkes k�s�rleteket tesznek a t�nyfelt�r�s folytat�s�ra, m�sok csak megvonj�k a v�llukat, k�l�n�sen akkor, ha az �ldozat cig�ny ember.   Ez m�g ink�bb meger�s�tett abban a hitemben, hogy ilyen t�rt�neteket kell gy�jtenem. Folytattam a keres�st, �s m�g t�bb cig�ny embert �s holocaust t�l�l�t k�rdeztem meg. Az egyik k�z�l�k Antal b�csi volt 1997 nyar�n. Amikor visszat�rtem Jeruzs�lembe, ahogy mindig szoktam, k�ldtem egy k�peslapot Antal b�csinak, hogy m�g egyszer megk�sz�njem az interj�t. Antal b�csi ezt v�laszolta lapomra:     Kedves Katalin!   Nagyon sz�pen k�sz�n�m, hogy olyan messzir�l is gondolt r�m ezzel a sz�p k�peslappal. Nagy �r�mmel besz�ltem mag�val, m�g akkor is, ha f�jdalmas volt nekem ez a besz�lget�s. De az az �rz�sem, hogy ebben a demokr�ci�ban az orsz�gnak �s vil�gnak meg kell v�gre tudnia, hogy mi t�rt�nt vel�nk, cig�nyokkal az id�k sor�n. A menyem �rja ezeket a sorokat az �n nevemben   Tisztelettel: Antal b�csi     Az id� m�l�s�val, az interj� eredm�nyek�nt Antal b�csi minden cig�ny k�pvisel�j�nek �s sz�sz�l�j�nak tartja mag�t, engem meg azzal a szereppel ruh�zott fel, hogy legyek a h�rviv�je vallom�s�nak, amit orsz�gnak �s vil�gnak meg kell v�gre tudnia.   Katz Katalin     (Angolb�l ford�totta: Kende �gnes) Forr�s: Amarodrom, 8.�vf. 12.sz. (1998. dec.)