Az els� vil�gh�bor� kit�r�sekor mintegy k�tmilli� �rm�ny �lt az Ottom�n Birodalom ter�let�n, ebb�l a becsl�sek szerint m�sf�lmilli�t �ltek meg 1919 �s 1923 k�z�tt a t�r�k�k. Kis�zsia �s a t�rt�nelmi �rm�nyorsz�g teljes ter�let�n h�rmond� sem maradt az �rm�ny n�pb�l. A vil�gnak ezen a r�sz�n az �rm�nys�g egyszer�en megsz�nt l�tezni.

Nyilv�nosan felakasztott �m�nyek Konstantin�polyban �rm�ny genoc�dium alatt azt a t�meggyilkoss�got �rtj�k, amelyet az Ottom�n Birodalom az I. vil�gh�bor� alatt k�vetett el a ter�let�n �l� �rm�ny n�p ellen. A t�r�k k�rm�ny 1915 �s 1918 k�z�tt l�nyeg�ben szisztematikus irt�hadj�ratot szervezett az �rm�ny kisebbs�g ellen, melynek tagjait deport�l�s, vagyonelkobz�s, k�nz�s, t�megm�sz�rl�s �s �h�ns�g s�jtotta. A n�pet �rm�nyorsz�gb�l er�szakosan Anat�li�ba �s Sz�ri�ba deport�lt�k, ahol a sivatagba hajtott emberek az �hs�gt�l �s a kisz�rad�st�l elpusztultak. A n�kre �s a gyerekekre szint�n er�szak �s k�nz�s v�rt. Az �rm�ny n�p teljes vagyon�t elkobozt�k. Az els� vil�gh�bor� v�ge fel� az atrocit�sok ideiglenesen enyh�ltek, hogy azt�n 1920 �s 1923 k�z�tt �jra visszat�rjenek. A genoc�dium eml�knapja az �rm�nyek sz�m�ra 1915. �prilis 24-e. Ezen a napon az Ifj� T�r�k�k vezette korm�ny 200 �rm�ny vezet�t tart�ztatott le Konstantin�polyban. A k�vetkez� napokban m�g sz�zak jutottak ugyanerre a sorsra. Az elfogottakat anat�liai b�rt�n�kbe vitt�k �s egyszer�en kiv�gezt�k. A t�r�k hadseregbe besorozott �rm�ny katon�kat m�r kor�bban lefegyverezt�k, �s munkaszolg�latra vez�nyelt�k.   A r�g�ta tervezett int�zked�sek az �rm�ny f�rfin�pess�g elgyeng�t�s�t �s megsemmis�t�s�t c�lozt�k, �s csup�n az els� fejezet�t jelentett�k az �rm�ny genoc�diumnak, amely egy darabig titokban folyt. Az �prilisi t�meges letart�ztat�sok a f�v�rosban viszont r�ir�ny�tott�k a figyelmet a n�pirt�sra, hiszen az int�zked�sek az �rm�ny kisebbs�g legismertebb szem�lyeit s�jtott�k. Az �rm�nyek elleni t�megm�sz�rl�st az Ottom�n Birodalom korm�nyp�rtja d�nt�tte el �s hajttatta v�gre. A p�rtot hivatalosan az Egys�g �s Halad�s Bizotts�g�nak (t�r�k�l Ittihad ve Terakki Jemiyeti) nevezt�k, legt�bbsz�r azonban csak Ifj� T�r�k�knek h�vt�k �ket. A korm�nyt a p�rt h�rom kulcsfigur�ja, a bel�gyminiszter-minisztereln�k Mehmet Talaat, a had�gyminiszter Ismail Enver, �s a tenger�szeti miniszter Ahmed Jemal uralta, ut�bbi Sz�ria katonai korm�nyz�ja is volt. Fel�ll�tottak egy int�zm�nyt, a K�l�nleges Szervezetet (Teshkilati Mahsusa), melynek legf�bb feladata a genoc�dium megtervez�se �s v�grehajt�sa volt.   A n�pirt�s m�g�tt �ll� ideol�gia a p�n-turanizmus volt, mely egy kiz�r�lag t�rk n�pess�gb�l �ll�, Anat�li�t�l K�z�p-�zsi�ig ny�l� �j t�r�k birodalom megteremt�s�t k�v�nta el�rni. Ennek a tervnek az �tj�ban �llt az �rm�ny n�p. Hal�lra k�nzott, levetk�ztetett fiatal �rm�ny f�rfi A n�pirt�s felel�seit a h�bor� v�g�n felel�ss�gre vont�k tetteik�rt, �m a f�kolomposok elsz�ktek az orsz�gb�l, �gy elker�lt�k a b�ntet�st. T�voll�t�kben m�gis lefolytatt�k az elj�r�st, �s b�n�snek tal�lt�k �ket. Mag�t a n�pirt�st a T�r�k Nemzetiek nev� p�rt tagjai hajtott�k v�gre. Az �j p�rt az Ifj� T�r�k mozgalom ellenz�ke volt ugyan, a homog�n nemzet�llam eszm�j�ben azonban egyet�rtett a korm�nyp�rttal. A becsl�sek szerint m�sf�lmilli� �rm�nyt �ltek meg 1919 �s 1923 k�z�tt az Ottom�n Birodalomban. A h�bor� kit�r�sekor mintegy k�tmilli� �rm�ny �lt a Birodalom ter�let�n, ebb�l m�g 1915-ben j�val t�bb mint egymilli�t deport�ltak. T�bb sz�zezer embert hidegv�rrel gyilkoltak le, m�sok az �hez�sbe, kimer�l�sbe �s a t�borokban d�h�ng� betegs�gekbe pusztultak bele. A Birodalom hat�rvid�k�n �l� �rm�nynek k�z�l el�sz�r sokan T�r�korsz�g bels� tartom�nyaiba menek�ltek, kelet fel�l pedig t�bb t�zezren �z�nl�ttek az orosz hat�r fel�.   A f�v�ros, Konstantin�poly �rm�ny lakoss�g�t eleinte nem deport�lt�k. 1918-ban az Ifj� T�r�k�k a Kauk�zusra is kiterjesztett�k a n�pirt�st, ahol mintegy 1 800 000 �rm�ny �lt orosz fennhat�s�g alatt. Az ottom�n er�k Kelet-�rm�nyorsz�gon �s Azerbajdzs�non �thaladva itt folytatt�k a v�ront�st.   1923-ra Kis�zsia �s a t�rt�nelmi �rm�nyorsz�g teljes ter�let�n h�rmond� sem maradt az �rm�ny n�pb�l. A vil�gnak ezen a r�sz�n az egykor milli�s �rm�nys�g egyszer�en megsz�nt l�tezni.