A Ruandai n�pirt�s egymilli� ruandai szervezett legyilkol�sa volt 1994-ben. A leggyakrabban etnikai konfliktus kit�r�s�nek tekintik, melyben a t�bbs�gben lev� hutu mil�ci�k a hutu t�bbs�g� korm�nnyal kar�ltve etnikai tisztogat�st pr�b�ltak v�grehajtani a kisebbs�gben lev� tuszik �s a m�rs�kelt, a n�p�rt�ssal egyet nem �rt� hutukkal szemben. M�sok a politikai elit mozg�s�t� erej�re �s a mil�ci�k fegyverrel val� ell�t�s�ra helyezik a hangs�lyt. A n�pirt�s m�ret�re vonatkoz� figyelmeztet� jelek �s a k�zben szerzett inform�ci�k ellen�re az Egyes�lt Nemzetek Szervezete – a t�bbi els� vil�gbeli orsz�ggal egyetemben – megtagadta a beavatkoz�st. A beavatkoz�s hi�nya miatti elkeseredett tiltakoz�s az ENSZ vez�relv kidolgoz�i ellen ir�nyult, t�bbek k�z�tt Jacques-Roger Booh-Booh ellen, valamint olyan orsz�gok ellen, mint Franciaorsz�g �s az Egyes�lt �llamok.

A n�pirt�s akkor �rt v�get, amikor a tuszi Ruandai Hazafias Hadsereg (Rwandese Patriotic Army) bet�rt a szomsz�dos Ugand�b�l, �s tuszik vezette korm�ny vette �t a hatalmat. A n�pirt�s k�vetkezm�nyek�nt hutuk sz�zezrei menek�ltek el Kelet-Zair�be (most Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g). Az er�szak �s annak eml�ke m�g most is �rezhet� az orsz�gon �s a r�gi�n. Mind az Els�, mind a M�sodik Kong�i H�bor� gy�kerei a n�pirt�sban keresend�k, tov�bb� a hivatkoz�si pontja a Burundiai Szabads�gharcnak is.

N�pirt�s

Mintha a gyilkoss�gok el�jelek lettek volna, a katonas�g �s a mil�cia elkezdett razzi�zni �s gyilkolni a tuszik, valamint a politikailag m�rs�kelt, az etnikai hovatartoz�ssal nem foglalkoz� Hutuk k�z�tt. Nagy sz�m� ellenz�ki politikust is meggyilkoltak. Sok nemzet kimenek�tette az �llampolg�rait Kigalib�l �s bez�rta nagyk�vets�g�t, ahogy az er�szak fokoz�dott. A nemzeti r�di� otthonmarad�sra sz�l�totta fel a lakoss�got, �s a korm�ny �ltal finansz�rozott RTLM r�di� mar� t�mad�sokat int�zett a Tuszik �s a m�rs�kelt Hutuk ellen. �ttorlaszok sz�zait �ll�totta fel a mil�cia Kigaliban �s vid�ken. Dallaire t�bornok �s az UNAMIR - akik a tuszikat k�s�rt�k �s v�dt�k Kigaliban - k�ptlenek voltak b�rmit is tenni, ahogy az er�szak kiterjedt, �s r�ad�sul �ket is elkezdt�k t�madni az RTLM-en kereszt�l.

A gyilkol�s gyorsan kiterjedt Kigalib�l az eg�sz orsz�gra. �prilis 6 �s j�lius eleje k�z�tt a megj�solhatatlanul gyors n�pirt�sban hivatalosan 937.000 Tuszi �s m�rs�kelt Hutu halt meg a mil�ci�k szervezett band�inak kezei k�z�tt, melyek Interahamwek�nt v�ltak ismertt�. Az egyik ilyen m�sz�rl�s Nyarubuyeben t�rt�nt. M�g az egyszer� civileket is felsz�l�totta a tisztvisel�k �s a korm�ny �ltal finansz�rozott r�di�, hogy �lj�k meg a szomsz�daikat. Akik nem voltak erre k�pesek, azokat a legt�bb esetben szint�n meg�lt�k. "Vagy r�szt vett�l a m�sz�rl�sban, vagy t�ged m�sz�roltak le" - eml�kszik vissza egy Hutu, akit r�szv�telre k�nyszer�tettek. Az eln�k p�rtja, - az MRND - maga is belekeveredett a n�pirt�s szervez�s�nek t�bb mozzanat�ba is.

A legt�bb �ldozatot a saj�t faluj�ban vagy v�ros�ban �lt�k meg, gyakran maguk a szomsz�dok vagy a helybeliek. Az Interahamwe a legt�bbsz�r �gy �lte meg �ldozatait, hogy lekaszabolta �ket a mach�t�ikkel, b�r n�h�ny katonai egys�g lel�tte �ket. N�h�ny faluban az �ldozatokat bek�nyszer�tett�k a templomokba vagy iskol�kba, ahol Hutu sz�ls�s�ges band�k kaszabolt�k le �ket. 1994 j�nius�ban 3000 Tuszi keresett mened�ket Kivumu katolikus templom�ban. A helyi Interahamwe a helyi rend�rs�gt�l kapott bulld�zerekkel rombolta le a templom �p�letet. A menek�lni pr�b�l� embereket mach�t�kkel gyilkolt�k le.