2005. december 26—2006. janu�r 2. Hanuka (Els� gyertyagy�jt�s: dec. 25. este)
Hahn Istv�n: A HANUKA CSOD�JA

 

Ha eg�szen szem�lytelen�l akarjuk megfogalmazni a chanukka jelent�s�g�t, mondjunk el csak ennyit: egy kicsiny n�p a maga �si hagyom�nyai�rt, a maga hit�nek �s �letform�j�nak szabads�g��rt harcba sz�ll �s gy�z a bels� visszavon�s �s k�ls� elnyom�s ar�nytalan t�lereje ellen. B�k�s f�ldm�vel�k, j�mbor papok, akiknek m�g fegyver�k is alig-alig van �s sem tud�suk, sem gyakorlatuk a hadvezet�shez, legy�zik a Nagy S�ndor katonai iskol�j�ban feln�tt t�bornokokat, a hadvisel�s m�v�szeit. B�rhogy magyar�zzuk is az esem�nyeket, b�rhogy is igyeksz�nk azokat a j�zan �sz eszk�zeivel hozz�f�rhet�v� tenni, m�gis csak azt kell elmondanunk: csoda, a l�lek, a hit, a meggy�z�d�s erej�nek csod�ja volt ez a k�zdelem �s csod�ja annak a L�thatatlannak, akinek korm�nyz� akarat�t emberi k�zdelmeinken, t�pel�d�seinken, f�jdalmainkon �t csak oly ritk�n adatik meg �szrevenn�nk. A makkabeus h�s�k diadal�tj�ban szinte hallani v�lj�k az el�tt�k l�thatatlanul ott halad� Isten d�b�rg� l�pteit. Ha a makkabeusok teh�t ak�rmilyen eszm��rt sz�lltak volna harcba az elnyom�s ellen, akkor is csod�latos �s b�tor�t� p�ldaad�s lenne a gy�zelm�k. De �k nem "ak�rmilyen" hit�rt harcoltak, hanem az�rt a hit�rt, amely legszentebb kincse ma is a felfel� �s el�re tekint� emberis�gnek: az Egyisten hit��rt. �s itt ism�t arra kell gondolnunk, hogy a legfobb ellens�g tal�n nem is a k�ls� ellens�g: Antiochus Epiphanes volt, hanem a zsid� n�pen bel�l a gy�ng�knek, a hit�kben megt�ntorultaknak, az alkalmazkod�knak, a "korszer�"-eknek ijeszt�en nagy t�mege. Antiochus Epiphanes elnyom�sa tal�n elm�lt volna a makkabeusok felkel�se n�lk�l is, aminthogy v�g�l is �nmag�ban omlik �ssze minden zsarnoki g�g, - de ha a hell�nist�k gyoztek volna, ha a Jeruzs�lembe zar�ndokl�kat a szent v�rosban ugyan�gy b�lv�nyk�pek, hierodul�k, pog�ny szertart�sok fogadt�k volna, mint b�rmely m�sik sz�r v�ros helyi isten�nek szent�ly�ben, akkor ez bels�leg vetett volna v�get a zsid� vall�snak, de a zsid� vall�ssal egy�tt az egyistenhitnek is. Akkor nemcsak mi, k�s� unok�k, nem hirdetn�k most templomaikban az Egyisten hitvallom�s�t, de nem sz�lethetett volna meg a kereszt�nys�g �s az iszl�m sem. M�lys�ges t�rt�neti igazs�gszolg�ltat�s rejlik ez�rt a katolikus egyh�znak am�g�tt az �ll�sfoglal�sa m�g�tt, hogy szentjeinek sor�ba iktatta a makkabeus v�rtan�kat, Hann�t �s h�t gyermek�t, �vr�l �vre fel�j�tv�n eml�kezet�ket, �s hogy a makkabeusok k�nyveit a maga szent k�nyveinek sor�ba is iktatta. Val�ban "szent"-jei a makkabeusok mindenfajta v�rs�gi, n�pi �s hitbeli kapcsolaton t�l a magasabbrend� emberis�gnek, az Istent-h�v�, ide�lok�rt lelkesedni tud�, eszm�nyek�rt k�zd�, a szellemi �rt�kek�rt �ldozni akar� emberek k�z�ss�g�nek. �s v�g�l m�g egy fontos tan�t�st tartogat sz�munkra ez a t�rt�net. Mintha mindaz, amit most elmondtunk, az �si, szent�r�sunkban gy�kerez� zsid� t�rt�neti vil�gk�pet igazoln�. Itt, ezen a ponton tal�lkozhatik csod�latos szint�zisben modern kutat�s �s �si hit, a kritikai t�rt�n�sz j�zans�ga �s a vall�sos h�vo rajong� csodav�r�sa. A makkabeus szenved�sek �s k�zdelmek �rtelmez�s�ben elfogadhatjuk ez esem�nyek legelso kr�nik�sainak magyar�zat�t: szenved�s �s megszabadul�s, gy�sz �s megv�lt�s nem k�v�lrol, hanem bel�lr�l sz�letik, bel�lrol �ri a k�z�ss�get. Amik�ppen nem volt v�letlen a g�r�g elnyom�s, mert hiszen zsid� emberek hutlens�ge, a zsid� t�rsadalom gy�nges�ge adott m�dot �s �r�gyet az �ld�z�sre, azonk�ppen sz�ks�gszer� volt a megv�lt�s is abban a pillanatban, amikor a makkabeus h�s�k nyom�ban szent harc�ra indult az �j �letre �bredt zsid� n�p. Mintha t�rt�net�nknek ez az epiz�dja is a pr�f�tai tan�t�st akarn� igazolni: "Egy pillanatra ha el is hagytalak, nagy irgalmamban magamhoz �lellek ism�t. Haragom t�l�rad�s�ban, ha el is rejt�m orc�mat el�led, szempillant�sig tart csak felgerjed�sem, de v�gtelen ir�ntad val� szeret� irgalmam: �gy sz�l megv�lt�d: az �r!"

A hanuka �nnep�r�l

Az id�n meglehet�sen kor�n, december 7-�n kedden este k�sz�nt be az egyik legkedveltebb t�rt�nelmi eml�knapunk, a hanuka �nnepe. Ett�l kezdve nyolc napon �t, est�nk�nt meggy�jtjuk a 8 + 1 �g� gyertyatart�n, a hanukai men�r�n a sz�nes gyerty�kat, minden este eggyel t�bbet, mert „szent dolgokban mindig csak n�vekedni szabad”. Megaj�nd�kozzuk egym�st, k�l�n�sen a gyermekeket, s a csal�d egy�tt t�lti az est�ket, vacsor�val, j�t�kkal, kedves besz�lget�ssel.

         Ritka esem�ny a vil�gt�rt�nelemben a gy�ztes szabads�gharc, k�l�n�sen ritka a zsid� vil�gt�rt�nelemben. Nem v�letlen, hogy a makkabeus h�s�k eml�k�nnepe, a hanuka mindm�ig az egyik legkedveltebb, legmeghittebb zsid� �nnep vil�gszerte. A t�l derek�n, amikor az �jszak�k a leghosszabbra ny�lnak, apr� l�ngokat gy�jtunk, amelyek beragyogj�k otthonainkat �s sz�veinket.

         �nnepeink szinte �si, bibliai korb�l erednek, messze id�k �zenet�t hordozz�k. Az eltelt �vsz�zadok, �vezredek sor�n persze folyamatosan v�ltoztak a szok�sok, a meg�rz�tt l�nyeg k�ls� megjelen�sei. �gy a hanuk�t is a k�l�nb�z� korokban m�s-m�s m�don �nnepelt�k meg, �s ezek a szok�sok j�l kifejezt�k a t�rt�nelmi k�nyszer �s a t�l�l�s, a fennmarad�s fantasztikus erej�t.

         M�r i.e. 163 december�ben, egy �vvel Jeruzs�lem felszabad�t�sa, a Szent�ly megtiszt�t�sa �s �jj�avat�sa ut�n t�rv�nybe hozt�k az �r�m�nnep meg�l�s�t. (A megtiszt�tott Jeruzs�lemi Templom �s olt�r m�sodszori avat�s�nak eml�k�t �rzi az �nnep neve: hanuka.) A Makkabeusok k�nyv�ben olvassuk, hogy kiszl�v h�nap 25-�n kivil�g�tott�k Jeruzs�lem v�ros�t, vid�m �r�m �s f�ny hirdette a szabads�gharc gy�zelm�t.       

A h�s vez�r, J�da Makkabi, majd testv�rei, Jonat�n �s Simon m�g sok�ig harcoltak az orsz�g f�ggetlens�g��rt, �m a hanuka minden �vben a szabads�gra �s a h�si k�zdelemre eml�keztetett. A felkel�s kezdem�nyez�j�nek, a modiini �sz papnak, Matitj�hunak mind az �t fia h�si hal�lt halt a zsid� n�p szabads�g��rt (csat�ban estek el, vagy orvgyilkos mer�nylet �ldozatai lettek), �m a legkisebb fi�, Simon m�r fejedelmi rangot viselt (h�ber�l n�szi), �s megalap�totta a Hasm�neus-dinaszti�t. Ebben az id�ben keletkezett az Al haniszim (= A csod�kr�l) sz�l� im�ds�g, amelyet az �nnep minden napj�n, reggel �s este elmondunk:

 „Matitj�hu hasm�neus f�pap �s fiai kor�ban, amikor a gonosz g�r�g uralom n�ped, Izrael ellen t�madt, hogy T�r�dat elfeledtess�k vel�k, s hogy elszak�ts�k �ket kedvelt t�rv�nyeidt�l, Te azonban nagy irgalmadban mell�j�k �llt�l sz�ks�g�k idej�n, megv�vtad per�ket, igazs�gosan �t�lkezt�l �s bossz�t �llt�l �rt�k. Az er�seket a gyeng�k kez�be adtad, sokakat a kevesek, tiszt�talanokat a tiszt�k, gonoszokat az igazak, b�n�s�ket a T�r�val foglalkoz�k kez�be. Nagy �s szent nevet szerezt�l Magadnak a vil�gban, Izrael n�pednek pedig mindm�ig tart� megv�lt�st. Ezut�n elj�ttek fiaid Szent�lyed csarnok�ba, megtiszt�tott�k hajl�kodat �s megszabt�k a hanuka nyolc napj�t, hogy h�l�t adjanak �s magasztalj�k nagy nevedet.” 

Ebben az id�ben, a Hasm�neus-dinasztia idej�n ugyanis a n�p azt �rezte a legnagyobb csod�nak, hogy k�pesek voltak gy�zni a sokszoros t�ler�ben lev�, �llig felfegyverzett ellens�g felett. Holott a szabads�gharcosoknak kezdetben egy�ltal�n nem volt fegyver�k, Juda orsz�g�ban m�g fegyverkov�cs sem m�k�d�tt, csak ellens�geikt�l tudtak harci eszk�z�kh�z jutni. Nem �rtettek a hadvisel�shez, hiszen �vsz�zadokon kereszt�l nem volt h�bor� Izrael ter�let�n, J�da Makkabi m�gis le tudta gy�zni a kor legkiv�l�bb hadvez�reit: Appol�nioszt, Gorgiaszt, Nikanort. Hanuka ez id� t�jt az igaz kevesek gy�zelm�t, Izrael megszabadul�s�nak isteni csod�j�t jelk�pezte.

A Hasm�neus-dinasztia azonban r�viddel k�s�bb elvesztette n�pszer�s�g�t. Az idegen sz�rmaz�s� Her�des a r�maiak kiszolg�l�ja lett, akit a n�p gy�l�lt �s megvetett. Nem v�letlen, hogy a szabads�gharc eml�ke kiss� elhalv�nyult, s hely�be az isteni csoda, a f�ny csod�ja l�pett. A Talmud kor�ban m�r csak a gyertyagy�jt�s volt fontos, amely az olajkors� t�rt�net�vel f�gg �ssze.

Amikor felszabad�tott�k Jeruzs�lemet, s a megtiszt�tott Szent�lyben meg akart�k gy�jtani az �r�k l�mp�st, a men�r�t, csup�n egy napra val� olajat tal�ltak, noha �j, megszentelt olaj k�sz�t�se nyolc napig tartott volna. A kis kors� cseppnyi olaja azonban — �gy sz�l a talmudi t�rt�net — csod�latos m�don nyolc napon �t �gett, am�g �j, szentelt olajat tudtak sajtolni. �rdekes, hogy a Talmudban csup�n ez az egyetlen t�rt�net szerepel a hanuk�val kapcsolatban. Ezut�n arr�l olvasunk csup�n, hogyan gy�jtsuk meg a hanukai l�mp�st �s hol helyezz�k el azt. Egysz�val, a politikai eml�kez�s hely�be a vall�sos gondolkod�s, az isteni csoda eml�ke l�pett.

Mindenek ellen�re, m�g az �kor v�g�n is meg�rz�d�tt a hanuka eredeti gondolata. Hiszen az olajkors� szimbolikus jelent�ssel is b�r: egy cseppnyi olaj, egy maroknyi n�p k�pes gy�zelemre jutni, ha van hite, ha van �nbizalma, ha lelkes�ti �t az isteni igazs�g l�ngja. A hanukai l�mp�st, a Talmud el��r�sa szerint, a lak�s ajtaj�nak baloldal�ban kellett elhelyezni. (Szemk�zt a mez�z�val, az ajt�f�lf�ra sz�gezett imasz�veggel.) Az �nnep f�nye ekkor m�g kifel� ir�nyult, mindenki mag��nak �rezte azt, l�ngj�t terjeszteni k�v�nta.

A s�t�t k�z�pkorban a hanuka l�ngjait m�r csak a szoba belsej�ben helyezt�k el, a l�mp�s az ajt�b�l vagy az ablakb�l az asztalra ker�lt. A f�nyek meghitts�ge azonban mindv�gig megmaradt: a f�nyl� gyerty�kat k�r�l�lte a csal�d, egy�tt �nekeltek, egy�tt j�tszottak a gyerekekkel, az asszonyok m�g a h�zi munk�t �s f�lbehagyt�k, mert a hagyom�ny szerint hajdan a makkabeus szabads�gharc idej�n a n�k �s a gyermekek is seg�tett�k a h�s�k k�zdelm�t. A sz�tsz�rat�sban, a galutban ilyenkor a legid�sebb csal�dtag otthon�ban egybegy�lt az eg�sz nagycsal�d, aj�nd�kokkal kedveskedtek egym�snak, az �sszetartoz�sr�l szeretet�k ezernyi apr� jel�vel tan�s�got t�ve.

Az �ld�ztet�s �vsz�zadai alatt a hanuka-l�ngok befel� vil�g�t� f�nye adott er�t �s melegs�get a sokat szenvedett n�pnek. Had id�zz�nk bizony�t�kul egy r�gi-r�gi t�rt�netet, amely a k�z�pkori mainzi zsid�s�g eml�kk�nyv�ben, a Mem�rbuchban maradt fenn: K�zvetlen az �nnep el�tt meghalt a v�ros p�sp�ke, s ez�rt rendeletet hoztak, hogy egy �ll� h�ten �t semmilyen f�ny ne vil�g�tson a v�ros ter�let�n. A zsid�k k�ts�gbe esve fogadt�k a h�rt, ellens�geik pedig k�v�ncsian v�rt�k: hogyan �nneplik majd meg a hanuka vid�m napjait?

El�rkezett a hanuka els� est�je, a gyertyagy�jt�s ideje. A h�v� zsid�k a s�t�t zsinag�g�ban gy�lekeztek, �l�k�n a rabbival. Ellens�geink a templom a k�rny�k�n �lltak lesben, hogy k�r�r�mmel figyelj�k a szomor�v� lett �nnepet, vagy ha megszegik a t�rv�nyt, azonnal f�ljelents�k zsid� polg�rt�rsaikat. Az istentisztelet ut�n kellett volna meggy�jtani a hanukai l�mp�st. A rabbi ekkor mag�hoz h�vatta a gyerekeket. El kezdett mes�lni nekik a makkabeusok h�si k�zdelm�r�l, hogyan harcoltak eleinte a hegyekben megb�jva, majd ny�lt �tk�zetben a sz�r-g�r�g elnyom�kkal szemben, mik�pp szabad�tott�k fel Jeruzs�lemet, hogyan t�vol�tott�k el a b�lv�nyokat a meggyal�zott Templomb�l, hogyan tal�lt�k meg a hosszas keres�s ut�n a piciny olajkors�t �s hogyan �gett az csod�latos m�don nyolc napon �t…

A t�rt�netet hallva a gyerekek egyre lelkesebben figyeltek, szemeik csillogni kezdtek. Ekkor a rabbi fel�llt �s �gy sz�lt sz�leikhez:

—     N�zzetek gyermekeitek szem�be! L�ss�tok azt a f�nyt, amely benn�k t�kr�z�dik! Ezekre a l�ngokra mondj�tok el a hanukai �ld�st!

 A zsinag�g�ban ekkor felcsend�lt a vid�m �nek, a s�t�tben a hagyom�nyos hanukai dalok egyre nagyobb �r�mmel �s �nbizalommal hirdett�k az �nnepet. A templom k�r�l �lldog�l�k egyszer�en nem �rtett�k, mi t�rt�nt. F�ny nem sz�r�d�tt ki a zsinag�g�b�l, �m odabent m�gis �nnepi j�kedv honolt. V�g�l a zsid�k ellens�gei megsz�gyen�lten haza sompolyogtak…

Sz�zadunk elej�n, a cionista mozgalom j�volt�b�l a hanuka ism�t az egyik legjelent�sebb �r�m�nnepp� lett. Izraelben �r�mt�zeket gy�jtanak, f�kly�s felvonul�st tartanak, kivil�g�tj�k a v�rosok utc�it. Vil�gszerte nagyszab�s� rendezv�nyek, m�soros estek k�vetik egym�st ezekben a napokban. K�l�n�sen az ifj�s�g �rzi mag��nak a szabads�g �s a f�ny �nnep�t: a gyerekek aj�nd�kban r�szes�lnek (olykor mind a nyolc est�n k�l�n-k�l�n meglepet�s v�rja �ket), a fiatalok b�lt, t�ncos �sszej�vetelt rendeznek, sz�rakoztat� m�sorokkal, vet�lked�kkel eg�sz�tik ki a k�z�s gyertyagy�jt�s �r�m�t.

A hanuka azonban tov�bbra is meg�rizte csal�di jelleg�t. Az �g� gyerty�kat ma m�r ism�t az ablak k�zel�be helyezz�k, f�ny�k hadd vil�g�tson kifel� is. A magyarorsz�gi zsid�s�gnak sem kell t�bb� elz�rk�znia, ny�ltan megvallhatjuk hit�nket, hagyom�nyainkat. �m ahhoz, hogy az apr� l�ngokb�l �jra hitet �s boldog �r�met mer�thess�nk, meg kell ismern�nk, �s magunk�nak kell �rezn�nk azokat. Ha sz�v�nk nyitott a f�nyek t�kr�z�dni fognak benne…

A hanukai l�mp�s apr� gyerty�i legfeljebb f�l �r�ig �gnek. Gyenge f�ny�k nem k�pes bevil�g�tani m�g egy kis szob�t sem. M�gis, �vezredek t�rt�nelm�nek visszf�nye rajzol�dik ki benn�k, s a pisl�kol� l�ngok meghitt otthonn� tudj�k var�zsolni a lak�st, a szeretet f�nyeit k�pesek fel�breszteni lelk�nk m�ly�n.

K�v�njuk, hogy min�l t�bb otthonban lobbanjanak fel ebben az esztend�ben. Hag hanuka szam�ah! �r�mteli hanuka �nnepet!

                                                                                     Raj Tam�s

A trenderli

Hanuka �nnep�nek legkedveltebb j�t�ka valahol K�z�p-Eur�p�ban, az asken�zi zsid�s�g k�r�ben alakult ki a k�z�pkor v�g�n. Az apr� p�rgetty�t (jiddis eredet� sz�val trenderli, trendelli vagy trendedli, h�ber�l sz�vivon) eredetileg �lomb�l �nt�tt�k, amely m�velet k�zvetlen�l a t�li �r�m�nnepet megel�z�en esem�nysz�mba ment a zsid� csal�dok k�r�ben. K�s�bb f�b�l faragt�k, a c�ri Orosz-Lengyelorsz�g gazdagabb vid�kein ez�stb�l k�sz�tett�k, manaps�g azonban m�r mindenf�le anyagb�l val� (csont, �veg, porcel�n, s�t m�anyag) trenderlivel is tal�lkozhatunk.

Jellegzetess�ge, hogy n�gy oldal�n egy-egy h�ber bet� helyezkedik el: nun, gimel, h� �s sin. Ezek egy k�zismert, az �nnep l�nyeg�vel kapcsolatos mond�s kezd�bet�i, amelynek felold�sa �gy hangzik: N�sz gadol haj� s�m, vagyis „nagy csoda t�rt�nt ott”, m�rmint az �kori Jeruzs�lemben. A zsid� f�v�ros �s a Szent�ly felszabad�t�sa ut�n ugyanis meg akart�k gy�jtani az �r�kl�mp�st, a men�r�t, csakhogy nem tal�ltak tiszta, megszentelt olajat. �j olaj sajtol�s�hoz pedig nyolc napra lett volna sz�ks�g, V�g�l egy kis kors� olaj m�gis el�ker�lt, s az csod�s m�don 8 napig �gett…

A n�gy h�ber bet�t a k�z�pkelet-eur�pai zsid�k a maguk jiddis nyelv�n �t�rtelmezt�k, s �gy oldott�k fel, hogy az a j�t�k szab�lyait is jelentette. Kezdetben a j�t�kosok egy-egy p�nzt, di�t, mogyor�t vagy babot helyeznek k�z�pre, majd felv�ltva p�rgetnek. N = nist, ha erre esik a p�rgetty�, semmi sem t�rt�nik, G = ganc, amikor a j�t�kos elnyeri az eg�sz bankot, �s mindenki k�nytelen �jra egyet-egyet a k�z�pre tenni. H = halb, ilyenkor a j�t�kos a bank fel�t nyeri el, p�ratlan sz�m eset�n a kisebbik fel�t. S v�g�l, ha S = stel-�jn szerepel a trenderli fels� oldal�n, a r�sztvev�nek egyet be kell tennie.

A p�rgetty� j�t�k�t k�l�n�sen a gyerekek kedvelik, s legal�bb addig szokt�k j�tszani, am�g a hanukai l�mp�s f�nyei �gnek. A hagyom�ny szerint ugyanis ebben az id�ben sem az asszonyoknak, sem a gyerekeknek nem szabad sem dolgozniuk, sem tanulniuk, mert – �gymond – �k is akt�van r�szt vettek a makkabeus szabads�gharcban.

A n�gy h�ber bet�:

1 = Nun # = Gimel % = H� : = Sin

Raj Tam�s